Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Halas helytörténete

Magyarbanda és budártüzek

Nagy Czirok László munkássága

2020. október 14. - vegso79

Az 50 éve elhunyt Nagy Czirok László (1883-1970) régi halasi gazda és pásztorcsalád sarja volt, néprajzkutatóként vált híressé. Kiskunhalason és más városokban köztisztviselőként helyezkedett el, de munkája mellett érdeklődött a szülőhelye népszokásai, múltja és hagyományai után. Néprajzi gyűjtései és írásai nélkülözhetetlen forrásmunkák, nem csupán településünkön, hanem országosan is megkerülhetetlennek. Ő lett a kiskunhalasi városi múzeum első igazgatója 1950-től.

 f_1265.jpg

 Nagy Czirok László (mandadb.hu)

Tovább

A fiúnak öltözött művésznő

Berki Viola tanulságos halasi élete

Berki Viola igyekezett lokálpatriótaként élni, amikor hagyták. Élete tipikus magyar, szocialista kori, kiskunsági terhektől sem mentes, művészpálya. Kiskunhalashoz sok minden fűzte, de még több választotta el. Születése, halála, és persze gyermekkori élményei egész életét meghatározták. Családjának története pedig kis híján teljesen derékba törte minden reményét álmai megvalósítása terén.

bv_75_jpg.jpg

Hobbikertészek (1977) (artmagazin.hu)

Tovább

Isten áldja már meg a tisztes magyar ipart!

- 115 éve változatlan kisiparos bajok nyomában

Ma is sokszor hallhatjuk, hogy a szakképzés nem megfelelő színvonalú. Vannak remek iparosaink, de a tanulókkal, gyakornokokkal sok a gond. Lássuk mi volt a helyzet 1905-ben, a dualizmusban, a magyar gazdaságtörténet egyik legdinamikusabb korszakában? Két vezércikkel próbáljuk megvilágítani a kérdést. Lényegileg mi változott? Mennyivel gondolkodnak, cselekszenek a szülők, a tanulók, a tanárok, az iparosok és "nagyjaink" másképpen, mint a dualizmusban? A magyar (kis)ipar versenyképessége hogyan fejleszthető?

 

img_20200609_214528.jpg

Kiss László faesztergályos és iparostanoncok, egy felsővárosi műhelyben (Halas Anno...)

Tovább

„Szívünkbe hatol” a halasi bicska

- a világhírű bicskatípus téves megnevezésének nyomában

A néprajzi szakirodalomban nem, de a helyi, az országos köznyelvben, médiában (még) egyértelműen fennmaradt a „halasi bicska” elnevezés. Az ezen a néven emlegetett típus valójában Szegeden és környékén készült „világhírű” halas bicska. Eredete egyértelműen Csongrád vármegyébe tehető. Itt készültek a 19. század második felétől „iparszerűen” ezek az igen népszerű alföldi kések. Ebben az időszakban még szinte minden férfinál volt étkezéshez, faragáshoz, egyéb munkához stb. használt összecsukható kés, bicska. És persze tudjuk, hogy sajnálatos tragédiák főszereplőjévé is válhattak vásárokban, korcsmákban vagy bálokon egy-egy marakodás alkalmával. A magyar bicskáknak sok formája, típusa volt (cakli, arató, juhász, szalonnázó, náder stb.). A halas bicska, halbicska, pontybicska, szirákibicska vagy tiszabicska különleges, egyedi formája miatt presztízstárgy lett a 19-20. század fordulójától. Bár sokan készítették ezt a nem mindennapi alakú használati tárgyat, mégis a legismertebb halas bicskákat Sziráky (máshol Sziráki) József késes-mester állította elő. Ő tette igazán közkedveltté.

 p1090982.jpg

Bugylibicska a halasi határból (TJMA: 55.2.198)

Tovább

Halasi májusfák régen…

Kiskunhalason hagyományos májusfát már régóta nem állítanak. Pedig annak idején ennek a népszokásnak nagy népszerűsége volt a városban. Már a 18. századtól népszerű népi program volt. Az első májusi vasárnap délutáni mise, istentisztelet után kezdődött a vidámság. A halasi fiatalság a második világháború előtt hatalmas, helyenként durvaságig fajuló mulatságokat szervezett a feldíszített, szalagos fák árnyékában. Népzene, néptánc, magyarbanda, bor és pálinka mellett zajlott a szabadtéri ünnepség, amely nem tévedés, belépődíjas volt. A modernebb időkben a táncok között már a csárdás, a polka és a lippentős is divatba jött. Meg voltak határozva a város és a tanyavilág bizonyos pontjain, hogy hol állíthatnak májusfákat (pl: Kálvin tér, Rákóczi tér, Kun tér, Szabadság tér, Kossuth utca, Batthyány utca). A tanyáknál a gazdák is állítottak májusfát. A szabad ég alatt, a népi kultúra jeles eseményét hirdető táncos, italos rendezvények tömegeket vonzottak. Most a májusfák emlékére megidézünk egy helyi novellát. Dr. Gaál Gyula árvaszéki ülnök és író tollából származik a májusfák ihlette tanyai, szerelmi és életmód történet.

nevtelen1_masolata.jpg

Kássa Gábor: Májusfa állítás (1940)

Tovább

Kiskunhalas választás előtt, 1922

 A Trianon utáni időszak egyedi pillanatképe Kiskunhalasról a következő újságriport. 98 éve nemzetgyűlési választásra készült az ország és a város is. Érdekessége a sajtóbeszámolónak, hogy egy a vidékünkön idegen zsurnaliszta szemével láthatunk bele a majd száz évvel ezelőtti kortes időszak mindennapjaiba. Aki nem volt más, mint a korszak később közismert újságírója, írója: Kellér Andor, aki ekkor még csupán 19 éves.

 83888629_3461422717263220_2499578040359583744_o.jpg

Tovább

Honfoglalás, Trianon, Csipkeház

- 2020 helytörténeti, kerek évfordulói

Ebben az évben is számos Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját és jubileumát ünnepli a város. A jeles dátumokat - a korábbi esztendők hagyományait követve - ezúttal is egy csokorba gyűjtöttem.

1016_trianon-730x487.jpg

Tovább

Tizenkét éve lobog a Pásztortűz

2008 február 29-én, szökőévben, tizenhárom fővel, egy pénteki napon, egy már nem létező civil házban alakult meg a kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület. 2004-ben elterveztünk, nem csináltuk meg. Aztán 2008-ban újra felmerült a gondolat, és megvalósítottuk. Naivan, lelkesen fogtunk a halasi kultúra színesítéséhez. A sötétből a fényre akartunk lépni. Ezért is választottuk a pásztorélet jellemző jelképét, a fényt, meleget adó és az irányt mutató szimbolikus elnevezést, a pásztortűz nevet. Tizenkét év alatt több, mint négyszázötven programot szerveztünk, száz hadisírt hoztunk rendbe, tizennégy emléktáblát, kopjafát avattunk, három könyvet adtunk ki, önkéntességet népszerűsítettünk. Visszahoztuk a halasi éjszakába a pásztortűz mellé a táncházakat, a hétvégi aprók táncát, zenélt mellettünk a szélmalom, megújult, megtelt élettel a Tájház és a Végh-kúria. Szerveztünk könyvbemutatókat, előadásokat, kiállításokat, fórumokat, zenés, gasztro rendezvényeket. Sok borzasztó és jó tapasztalattal gazdagabban vágunk neki a következő tizenkét évnek.

Egy 1935-ös cikkel emlékezünk a régi pásztortüzekre.

(Pásztortűz Egyesület 2008-2020)

 

Tovább

Hun koponyák, zsidó hulla, cigány putrik

- pillanatképek a Harangos-tó történetéből

Vannak helynevek, amikről mindenki hallott, mégsem tudjuk az eredetét. Nem csupán az utca embere, hanem a tudomány is (egyelőre) nyitott kérdésnek tekinti az etimológiai feladványt. Ám még ennél is izgalmasabb, hogy mik történtek ezen a területen. A Harangos-tó környéke igazán sok rejtély tudója. Hun csontok, török dúlás, zsidó gyilkosság és a cigányváros rémisztő világa is visszaköszön a néma, mára kiszáradt, lecsapolt tó történetéből.

74345572_2997987576896089_116273629515218944_n.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása