Furcsa paradoxona volt a kiskunhalasi helytörténetnek, hogy 1987 és 2013 között az 1919-es Tanácsköztársaság "elnökének", Garbai Sándornak a szobra farkasszemet nézett azokkal a tölgyfákkal, amiket a közbeszéd szerint a két világháború között Horthy Miklós tiszteletére ültettek. Hogy mennyire volt véletlen a szobor idehelyezése, nehéz már megfejteni. A "Garbai-trófea" már nincs, és a fák sem teljes mennyiségben vannak már a helyszínen, a mai Bethlen Gábor téren. De vajon valóban volt-e Horthyról elnevezve fás terület Halason?
Bethlen Gábor tér védett kocsányos tölgyfái (Quercus robur) (google maps)
Lássuk tehát a tényeket. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) helyi csoportja 1929 őszén elhatározta, hogy emléket állít az 1919. november 16-án történteknek. Ekkor a Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós főparancsnok bevonult Budapestre. A református gimnázium és az akkori Hitelbank épülete közti területen jelölték ki a 10 darab kocsányos tölgyfa (Quercus robur) elültetését.
Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg bevonulása Budapestre, 1919. november 16. (wikimedia commons)
Az ünnepélyes faültetésen a város, az egyházak, a hatóságok, az egyesületek, az iskolák képviselői voltak jelen. A korabeli média szerint 1929. november 16-án rossz idő volt, de sokan eljöttek a programra. Az esemény elején a tűzoltó zenekar játszotta el a Hiszekegyet, majd következtek a beszédek és a faültetés. Dr. Dolicsek Lajos ügyvéd a következőket mondta: "Ma, tíz éve vonult be az ország fővárosába a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós kormányzó. Emberi szóval le nem irható, mit érzett akkor a letiport nemzet és milyen lelkesedést keltett a nemzeti hadsereg bevonulása az átkos kommün és a román megszállás után. Ez a lelkesedés áthatotta a megszállott területen levő magyarságot is, mindenki érezte, hogy új korszakot, a nemzet feltámadását hozta magával."
Dr. Dolicsek Lajos ügyvéd, Horváth Zsigmondné a MANSZ helyi csoportjának vezetője, dr. Thuróczy Dezső polgármester, Pataky Dezső lelkész, dr. Kovács Vince plébános, vitéz Dakos Ferenc, a vitézi szék képviselője, Kolozsváry Kiss Sándorné a Jótékonysági Nőegylet vezetője, Szabó Zsigmondné, a Protestáns Nőszövetség részéről, Torma Károly, a Levente Egyesület képviselője, Jeremiás Lajos, a cserkészmozgalom nevében ültették el a tiz "kicsiny" tölgyfát. Jellegzetes képet alkotnak azóta is a téren. Sokáig 10 kocsányos tölgyfa volt itt, de mára 8 példányra csökkent ennek a régi facsoportnak a száma. A helyileg védett fák közé tartoznak.
Garbai szobra szemben a "Horthy" tölgyfákkal, 1987 és 2013 között
1987. október 23-án, a fák közvetlen közelében állították fel a szociáldemokrata Garbai Sándornak, a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa elnökének szobrát, ami pont a "tölgyesre" nézett 26 éven keresztül. Nem tudjuk, hogy a szobor állítói tisztában voltak-e vele, hogy ekkortól majd három évtizeden át az 1919-es év két fontos figuráját, Horthyt és Garbait "szembesítik egymással".
Az idősebbek tudni vélik, hogy a területhez közel volt régen a konflis-állomás is, de különösebb névvel nem illeték a területet. A "Horthy-liget" elnevezés megtévesztő, bár napjainkban néhányan használják. Ez a név valójában a 21. században keletkezett, az adott korszakban nem hívták így ezt a helyet. Horthy Miklós kormányzóról Kiskunhalason az 1920-as évek közepén "csak" teret és utcát neveztek el. A Horthy családról fás terület máskor és máshol kereszteltek el a településen.
"Horthy Miklósné erdő" ültetői (Kiskunhalas anno...)
De nem a kormányzóról, hanem Horthy Miklósnéról neveztek el egy göbölyjárási (alsószállási) erdőt a Balotai út mentén, Eresztőtől nem messze. 1938. februárban döntött a képviselőtestület, hogy a kormányzó feleségének jótékonysági akcióira emlékezve keresztelik el a "Főméltóságú Asszonyról" a fásítás előtt álló 200 holdas területet.
Ván Benjámin lelkész ülteti a tölgyfát "Horthyné erdejében" (Kiskunhalas anno...)
Miután a kormányzóné megadta az engedélyt a neve felhasználásra, 1938. április 12-én kezdődött meg az első fák ünnepélyes elültetése. Dr. Fekete Imréné, a polgármester felesége, a rendezvény "védnöke" és Dr. Kathona Mihály városi főügyész mondott beszédeket. A tervek szerint az erdőből befolyó jövedelem egyharmadát a szegény sorsúak segítésére szerették volna fordítani. A "Horthy Miklósné erdő" első tölgyfáit dr. Fekete Imréné, dr. Fekete Imre polgármester, Jeszenszky Ernő alezredes, a katonai helyőrségi parancsnoka, Ván Benjámin lelkész, dr. Sulyok Béla plébános, Horváth Zsigmondné, a MANSZ helyi vezetője, dr. Kathona Mihály, a Hadirokkantak Egyesületének képviselője, Tegzes Károly, a Levente Egyesület képviselője, Róna Gábor tanár, Monda Antal gazda, Fekete Jenő erdőhivatali vezető és Németh István munkás ültette el. A rendezvény a helyi média tudósítása szerint így zárult: "Az emlékfák elültetése után, amelyek mind tölgyfák voltak, a munkásokat borral és dohánnyal ajándékozta meg a város, majd a gőböljárási I. számú iskolánál ötven szegény sorsú tanulót vendégeltek meg ebéddel..."
Végső István
istvan.vegso@gmail.com
vegso.halas.hu
A blog utóélete, hozzászólások:
"A Garbai szobor állításának aktív szervezője volt Nagy Szeder István úr. A szobor avatásakor pont az említett fák alatt álltunk egymás mellett. Ekkor mondta: "Ezeket a fákat Horthy tizedik évfordulójára ültették. De nem mondom el, nehogy ez miatt kivágassák a tölgyfákat ." Ekkor már kilenc volt, egyet valami miatt kivágtak."
"A konflisállomás valóban ott volt."
