Az utolsó 48-as halasi honvéd halála. - Egyre fogy az országban azok száma, akik a magyar szabadságharc véres napjaiban fegyvert ragadtak s siettek a haza védelmére. Városunkban Kupa László az utolsó 48 as honvéd, a ref. egyháznak 34 évig volt egyházfija halt meg f. hó 15 én 83 éves korban. Az elhunyt életében tevékeny munkásságot fejtett ki és mindenütt nagy tiszteletnek örvendett. Utolsó útjára november 17-én délután 2 órakor kisérték ki nagy közönség részvétele mellett." Így írtak 1916 novemberében Kupa László csizmadiáról. Valóban a hon védelme miatt ragadt fegyvert, de nemzetőr volt. Ám lássuk, hogy mit tudunk róla.

A régi hagyomány szerint Mátyás király rettenthetetlen zsoldosseregét Halas határában oszlatták fel. Ez a hadsereg volt a XV. századi Közép-Európa legrettegettebb és legeredményesebb hadereje, amely elsősorban magyar, cseh és német zsoldosokból állt. A király halála után a magyar állam pénzügyi gondjai tovább nőttek, elviselhetetlenné váltak. A fekete seregneknevezett haderő már 1490 előtt sem kapta meg a neki megígért magas zsoldot. Ezért többször is fosztogatásokba kezdtek az ország egy-egy részén.

Közel 380 esztendeje csendült meg az első harang a kiskunhalasi református templomban. 1643-ban, Eperjesen öntötték az egy mázsa nehézségű harangot. Felirata: In Honorem Dei fudit me Georgius Vie D. in Eperjes, 1643.(Isten dicsőségére öntötte Vie György Eperjesen 1643). Ezt a harangot az első világháború idején gyűjtötték be és lett belőle ágyú, lőszer.

Bauer Rezső Ignác Boldizsár (1879-1932) volt az egyetlen magyar, aki aranyérmet szerzett anno, az első párizsi olimpián. Felesége kiskunhalasi volt, aki a Berki családból való volt. Ez 124 éve az első és az egyetlen magyar aranyérem férfi diszkoszvetésben. Ő az első magyar atléta, aki magyar aranyérmet szerzett. Állítólag ő alkalmazta először a fordulásos stílust, ami a mai modern diszkoszvetés alapja. Ki volt ő? Bauer Rudolf vagy Bauer Rezső a neve? Mi köze városunkhoz?

80 éve, 1944. június 17-én vitték el a két kiskunhalasi gettóból a helyi zsidóságot. Közel félezer ember szállítottak át a szegedi gyűjtőtűborba, majd innen német halál- és munkatáborokba deportálták őket. A friss apuka, Dr. Kálmán József (1905-1995) kiskunhalasi orvos írásban megjelent visszaemlékezéséből idézünk azokról a napokról.

Ismeretlen utcanevek kapcsán egy újabb személy kerül a fókuszba. Imreh Mária (1892-1964) okleveles óvónő volt. Hódmezővásárhelyen végezte az óvónőképzőt. 1911-től a Kiskunhalasi Jótékony Nőegyleti óvodájának nevelője, vezetője és a helyi szegénysorsú óvodás gyermekek segítője volt.  Utcát neveztek el róla a Kertvárosban.

Alig ismerik már a nevét országosan és helyi szinten is. Péter Dénes (1837-1904) egy igazi polihisztor volt. Sikeres jogász, birtokos és író is volt. Emellett politikus és egyházi főgondnok is volt. 120 éve hunyt el. Egyik kedvenc lapja így búcsúzott tőle.

A régi, 19. századi húsvéti táncalkalmak, szokások sok naposak voltak, és bizony a férfias játékok is kötődtek hozzájuk. A verekedés, az alapos kútvizes locsolás és a végeláthatatlan bálozás is része volt a húsvétnak. A kiskunhalasi Nagy Czirok László (1883-1970) néprajzkutató gyűjtéséből válogattuk ezt az adatközlést.

Boldog húsvéti ünnepeket.

2024-ben ismét neves, egyben emlékezetes, örömteli és szomorú évfordulókra emlékezhetünk. Halál, járvány, világháború mellett születések, iskola, egyesület és újság alapítások, máig álló műemléki épületek és szobrok kerültek átadásra.

175 éve történt a Mária napi futás - 1849. január 23-tól közel 1000 bácsfeketehegyi menekülő keresztyén magyart fogadtunk be, mintegy 8-9 hónapra. Református halasi családoknál találtak szállást a szerb katonák elől menekülő délvidéki magyarok. Testvérgyülekezetté vált Bácsfeketehegy. Emlékezzünk őseinkre, a református testvériségre, a keresztényi/keresztyéni szeretetre, Halas város legnagyobb jótékonysági eseményére.