A 2021-es esztendőben is számos Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját ünnepli a város. 2021 is bővelkedik kerek helytörténeti évfordulókban, nézzük...
1246-tól számítjuk a kunok „végleges” betelepülését Halasra és környékére. Halas városnevének első említése oklevélben 1366-ra esik. 1396-ban említették először Halas polgárait (hospes) okleveleinkben. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején, 1436-ban városi szabadság birtokába jutott településünk. 1456-ban pestis pusztított nálunk.
1526-ban, 1566-ban és 1596-ban török-tatár csapatok fosztogatták és pusztították Halast. 1561-ben a Paksi család birtoka lettünk. Egyes források szerint 1626-ban telepítették újra a tizenöt éves háború alatt hosszú időre elnéptelenedett városunkat. 1681-ben létrejött a Jászkun Kerület, amelynek egyik kiemelkedően fontos helysége lettünk. 1731-ben a Német Lovagrend a Pesti Invalidus Háznak adta el az elzálogosított Jászkunságot. 1861-ben zárult le a Habsburg-ellenes halasi kisforradalom. Kiskunhalas első díszpolgára, 1871-ben gr. Ráday Gedeon kormánybiztos lett. 1876-ban megszűnt a Jászkun Kerület, Halast Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták.
1946-ban a városunkban is megkezdődött a svábok kitelepítése. 1956 őszén nálunk is forradalmi események zajlottak le. Tüntetések, szobordöntés, halálos sortűz, választás, majd szovjet megszállás következett.
Városunk az utóbbi évszázadokban épült és szépült. 1796-ban alakították át görög boltokból az öreg- vagy kisvárosháza épületét. 1861-ben klasszicista-romantikus stílusban adták át a zsinagógát. 1896-ban a Füzes I., 1936-ban a Sóstó tanyai iskolák épültek fel. 1901-ben vette meg és alakította át Sáfrik József molnár a Hunyadi-féle szélmalmot. 1906-ban elkészült a szecessziós városháza Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervezésében. Ugyanebben az évben felépült a római katolikus plébánia. 1966-ban a Sáfrik szélmalmot országosan védett műemlékké nyilvánították. 1976-ban alapították a Bernáth Lajos Kollégiumot. 2001-ben alapították hivatalosan újra a református gimnázium könyvtárát (1760), ami a Thúry József nevet kapta.
Emléktáblákat és szobrokat is emeltek elődeink a futóhomokon. Az első világháború halottjai emlékezve a református gimnázium előcsarnokában (Stepanek Ernő, Seenger Béla -1921), majd 1926-ban a zsinagógánál avattak emléktáblákat. Ugyanekkor adták át Hősök szobrát (Szentgyörgyi István) és a volt Felső-Zsanai iskola Emlékkeresztjét.
1966-ban a város első országosan védett műemléke a Sáfrik szélmalom. 1976-ban történt II. Rákóczi Ferenc mellszobra (Andreas Papachristos) avatása. A Csipkeháznál és a Kötönyi úton állt eredetileg, ma a Kertvárosi Általános Iskolánál található, az 1981-ben átadott Ülő nő szobor (eredetileg: Földanya) (Veszprémi Imre alkotása). 1986-ban felépült a református imaház Farkas Gábor Ybl-díjas építész tervei szerint. Ezen az épületen emléktáblát (Szanyi Béla) és a Református Egyház címerét (Darányi Dénes) is felavatták. Ekkor adják át Fáy András emlékkopjafáját (Barabás Nándor), és helyezték el a klasszicizáló-neobarokk Babenyecz kápolna emléktábláját (Szanyi Béla) is.
1991-ben történt meg a második világháborúban elhunyt halasiak emlékművének (Pogány Gábor Benő) avatása. 1996-ban ’56-os emlékoszlopot (Kosza István, Székely Tibor), Nagy Szeder István (Szanyi Béla) és Villanytelep emléktáblákat (Rácz-Fodor Katalin) avattak. 2001-ben történt meg a Gábor Áron kiskunhalasi tüzérezred emlékművének (Babud László, Duffek Tivadar), a rekonstruált Millenniumi országzászlónak (Székely Tibor építész, Faragó János, Horváth Gyula), a Szent László domborműnek (Wolford László), a Zöldhalom szobornak (Csák Attila, Babud László) az átadása. Ebben az évben lett a Nemzeti Sírkert része lett a régi református temető néhány parcellája. 2006-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára (Kiss József) és az 1956-os sortűz áldozatainak emléktáblái (Kliegl Sándor) kerültek a városházára. 2006-ban készült el a Zenepavilon (Gyovai István). Ugyanekkor helyezik el a városunkban az Európa elrablása domborművet (Heinrich Schreiben), Martonosi Pál emléktáblát (Fritz Mihály), a Semmelweis téren található szökőkutat és Tormássy János református püspök mellszobrát (Fritz Mihály). 2016-ban adták át Fáy András új kopjafáját (Pásztortűz Egyesület - OTP Fáy András Alapítvány).
Régi civil szerveződések is évfordulósok. 1866-ban a Kiskunhalasi Polgári Kör, 1876-ban a Kiskunhalasi Függetlenségi ’48-as Kör, 1926-ban a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége kiskunhalasi csoportja, 1936-ban a Malomipari Munkások Országos Szövetsége helyi csoportja, 1976-ban a Lyra Együttes, 1991-ben a Kiskunhalas Város Sportjáért Közalapítvány, 1996-ban a Halasi Múzeum Alapítvány, Szivárvány Bábszínház Alapítvány, és a Kiskunhalasi Honvéd Kulturális Egyesület, 2001-ben a Kiskunhalasi Magyarnóta és Népdalkör és a Kiskunhalasi Városi Vegyeskar Zenei Közhasznú Egyesület jött létre.
Újságok indultak hosszabb-rövidebb útjaikra, mint 1886-ban a Kis-Kun-Halas, 1896-ban a Halas és Kiskőrös, 1901-ben a Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1911-ben a Halasi Független Hírlap, 1921-ben a Rög, és a Színházi Újság,1936-ban a Gyümölcstermelési Értesítő, 1946-ban a Hírek, 1991-ben a Halasi Cserkész, a Szadizdat, a Vagyonvédelmi Híradó, a Transpack, és a Halasi Délvilág,1996-ban a Paritás, 2001-ben a Harsona.
Sok neves halasi kötődésű embernek van kerek évfordulója. Akadémikusok, színészek, városvezetők, képviselők, kereskedők írók, lelkészek és tudósok születési évfordulóit ünnepelhetjük idén. 1741-ben Péter István nádori táblabíró, főbíró, birtokos, 1746-ban Péter István főbíró és Tormássy János református püspök, 1761-ben Tary István főbíró, 1786-ban Péter István nádori táblabíró és Péter Zsigmond jogász, kiskun kerületi kapitány, 1801-ben Tary Gerzson főbíró, 1811-ben Latabár Endre színész, színházigazgató és Németh Ferenc református lelkész, 1821-ben Gózon István gazdálkodó, parasztverselő és Szuper Károly színész, igazgató, 1826-ban Mészöly István birtokos, 48-as honvédtiszt, Mocsáry Lajos országgyűlési képviselő, Péter Ferenc főbíró, Révész Imre református lelkész, tanár, MTA levelező tagja és Tóth János mérnök, 1831-ben Zámbó János tanító, matematikus, 1836-ban Péter Dénes földbirtokos, író és Hoffer Endre református lelkész, tanár, 1841-ben Kiss László tanár, fotográfus, Schneider Ignác kereskedő, cégalapító, Szabó Endre kisdednevelő, 1846-ban Rocsek József katona, tanár, birtokos, 1851-ben Schön Dávid tanár, szakíró, 1856-ban Szalay Zsigmond tanító, iskolaigazgató, 1861-ben Dékáni Árpád rajztanár, csipketervező, Grósz Adolf jogász, szerkesztő, bankigazgató, Józsa Antal tanfelügyelő, újságíró, Thúry József orientalista, tudós, 1866-ban Kovács József református lelkész, városi tanács tagja, 1871-ben Farkas Elek birtokos, főrendiházi tag, 1876-ban Bergendy Szilveszter újságíró, szerkesztő, dr. Tóth Károly jogász, egyetemi tanár, Fülöp Sándor tanár, Hikisch Rezső építész, Nagy Szeder István építész, helytörténész és Tóth Lajos jogász, egyetemi tanár, 1881-ben Stepanek Ernő rajztanár, csipketervező, Bundzsák István szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, dr. Paprika Antal ügyvéd, szociáldemokrata politikus és Hódi Géza festőművész, 1886-ban Balla Antal történész, újságíró, szerkesztő, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, dr. Kovács Vince plébános, dr. Steiner Ignác főorvos, Krausz Vilmos megbízott rabbi, Paczolay Győző tanító, igazgató, Papp Lajos festő, grafikus, Szabó Zsigmond református lelkész, Tallér Vendel gazda, kertész, Vargha Zoltán történész, családfakutató és Zámbó Aurél bíró, lapszerkesztő, 1891-ben Halász D. Sándor rendőrbíró, főjegyző, polgármester, Huber Oszkár nyomozó, vörösőr, Tar Antal iparművész, csipketervező, 1896-ban gróf Teleki Mihály országgyűlési képviselő, miniszter, Jakab Antal gazda, fényképész, Schönberger Samu tanító és Sebes Árpád újságíró, szerkesztő, 1901-ben Horváth István gazdálkodó, polgármester, 1906-ban Csorba Tibor tanár, festőművész és Paczolay István református lelkész, vallástanár, 1911-ben Jónás János műfordító, szakíró, igazgató, Szőke László karnagy, 1921-ben Bodor Tibor színész, dr. Dunai Péter ny. vb elnökhelyettes, Vass Lajos tanító, díszpolgár, 1926-ban Kannás Lajos pszichiáter, költő, Tóth Abonyi Balázs szíjjártó mester, 1931-ben Horváth István testnevelő tanár látta meg a napvilágot.
Minden évfordulós évnek vannak szomorú, de emlékezésre méltó eseményei. Hivatalnokok, tanárok, politikusok, művészek hunyták le örökre a szemüket. 1666-ban Péter István főbíró, 1811-ben Major Kálmán római katolikus plébános, 1821-ben Péter Ferenc királyi udvarnok, író, 1826-ban Tooth János jogász, hivatalnok, helytörténész, 1831-ben Bibó István református egyház gondnoka, 1871-ben Bacsó János református lelkész, 1876-ban Németh Ferenc református lelkész, 1881-ben Révész Imre református lelkész, tanár, MTA levelező tagja, 1886-ban Latabár Dezső színész, 1896-ban Bacsó László parasztverselő és Gózon Lajos ügyvéd, honvéd alezredes, főszolgabíró, 1901-ben Bessenyei István gazdálkodó, aljegyző, menházalapító, 1906-ban Csontó Lajos tanár, gimnáziumi igazgató, dr. Vári Szabó István jogász, honvédtiszt, polgármester, református egyház gondnoka, Gaál Endre tanár, Kálmán Farkas református lelkész, zenetörténész, Thúry József orientalista, tudós, 1916-ban Kolozsváry Kiss István birtokos, országgyűlési képviselő és Mocsáry Lajos országgyűlési képviselő, 1931-ben Dékáni Árpád rajztanár, csipketervező és Zseny József jogász, vármegyei főjegyző, 1936-ban Nagy Szeder István építész, helytörténész, Pajor Ödön színész, énekes és Tóth Lajos jogász, egyetemi tanár, 1941-ben Gaál Gyula író, árvaszéki ülnök és Sher-Gil Amarita festőművész, 1956-ban Farkas Elek birtokos, főrendiházi tag, 1961-ben Donáth István ügyvéd, Karner Ágoston hivatalnok és Pályi Páger Márton orvos, 1966-ban dr. Steiner Ignác főorvos, Murgács Kálmán jegyző, zeneszerző, Szabó Antal tanító, 1971-ben id. Cseri László, tanító és Molnár Béla textil- és csipketervező, 1976-ban Buda Imre költő fodrász, dr. Szombati Károly orvos, sakkozó és Halasy Nagy József filozófus, tanár, 1981-ben dr. Nagy Lajos (1913) ügyvéd, 1986-ban dr. Nagy Lóránt ügyvéd, numizmatikus, Halász József politikus, nagykövet, Németh Márton kertészmérnök, szőlész, Varga Jenő tanácstag, országgyűlési képviselő, díszpolgár, 1991-ben Balázs Péter levéltáros, történész, dr. Mészöly Géza főorvos, gróf Teleki Mihály országgyűlési képviselő, miniszter, Puskás Sándor színművész, énekes és Stachó Károly katonatiszt, építészmérnök, 1996-ban Darányi Dénes szakoktató, őrnagy, Éliás Antal cukrász, Lakó György akadémikus, nyelvész, egyetemi tanár, Tóth János tanár, festő, 2001-ben Berki Viola Munkácsy Mihály díjas grafikusművész és dr. Vilonya Balázs jogász, hivatalnok hunyt el.
Végső István
vegso.halas.hu
istvan.vegso@gmail.com
