A régi, 19. századi húsvéti táncalkalmak, szokások sok naposak voltak, és bizony a férfias játékok is kötődtek hozzájuk. A verekedés, az alapos kútvizes locsolás és a végeláthatatlan bálozás is része volt a húsvétnak. A kiskunhalasi Nagy Czirok László (1883-1970) néprajzkutató gyűjtéséből válogattuk…

Luxemburgi Zsigmond, halasi csata, forradalom, villanytelep, államosítás - nevezetes évfordulók városunkban   Kiskunhalas 2023-ban sem szűkölködik. Történelmi események, királyok, fejedelmek látogatása, épületek és szobrok létesítése mentén tekintjük át az évszámokat.  Csendőrlaktanya

Közel 100 éve is érdekes helynek tűnt Kiskunhalas. Id. Nagy Szeder István kutatásai alapján és a korszak fejlődésének köszönhetően érdekes képet kaphattak a korabeli olvasók, Luca napján. A dr. Thuróczy Dezső polgármester alatt lassú, de biztos fejlődésnek indult város terveiről és gondjairól…

Most, hogy ismét kezdődik a tanítási időszak, talán, érdemes visszatekinteni a múltba, hogy a magyar oktatásügy kapcsán mennyire volt a korszak szakember gárdája elégedett. 1930 augusztusában a magyar tanítók tizenegy pontban foglalták össze az új tanterv és a tanítóság továbbképzése iránti…

Manapság állandóan azt halljuk, hogy sohasem volt olyan nagy hőség, mint pont most. Korábban is írtunk már a "sohasem volt extrém időjárásról". A média rémisztő dolgokat írt erről anno is. A két világháború között sem volt ez másként. Akkor is nagy hőségről, hőhullámról, a mezőgazdaság problémáiról…

Városunk históriája 2022-ben is számos jelentős évfordulóban bővelkedik. Ezen év is sok érdekességgel szolgálhat: történelmi események, királyi rendelkezések, intézmények létesítése, fontos épületeink és szobraink átadása, hungarikumunk megalapítása, kiemelkedő személyiségek születése és halála,…

Nem először rémisztgeti "nagymacska-híre" a kiskunhalasi tanyavilágot. Ám a régebbi időkben kiderült, hogy egészen más állat "támadta meg" a futóhomok békés népét. Napjaink "párduc-sztorija" mellett érdemes áttekintenünk néhány történti érdekességet a határban egykor leselkedő fenevadakról. Az…

A 17. században újratelepült Halas lélekszáma - a 18-19. században -  kisebb-nagyobb járványoktól (1709, 1739, 1831, 1873) eltekintve - folyamatosan növekedett a 19-20. századig. A visszatelepülés, a betelepülés, a betelepítés volt a jellemző, nem az elvándorlás. A viharos, tragikus 20. század…

A néprajzi szakirodalomban nem, de a helyi, az országos köznyelvben, médiában (még) egyértelműen fennmaradt a „halasi bicska” elnevezés. Az ezen a néven emlegetett típus valójában Szegeden és környékén készült „világhírű” halas bicska. Eredete egyértelműen Csongrád vármegyébe tehető. Itt készültek a…