A 20. századi magyar emigráció egyik különleges alakja volt. Egyszerre alkotott maradandót pszichológusként, költőként és íróként, miközben élete során Kiskunhalastól Bécsen és Párizson át egészen Kaliforniáig jutott. Öröksége a hazátlanság fájdalmáról, az 1956-os forradalom emlékéről és az emberi lélek mélységeiről tanúskodik. Az alábbiakban egy részletes blogbejegyzést olvashat erről a rendkívüli életútról. Halasi volt. Itt érettségizett, édesapja sírkőfaragó volt. Szeretett a régi református erdőtemetőben üldögélni, elmélkedni és tanulni. 1926-ban, tehát 100 éve látta meg a napvilágot.

Az 1906-ban a budapesti Városligetben felavatott George Washington-szobor és a felállítását koordináló szoborbizottság elnöke, Zseny József története a huszadik század eleji magyar kulturális diplomácia és a tengerentúli diaszpóra összefogásának egyik legszebb fejezete. Az alkotás nem csupán az Amerikai Egyesült Államok első elnökének állít emléket, hanem az első olyan köztéri Washington-monumentum egész Európában, amely a nemzetek közötti szolidaritás és a kivándorolt magyarság hazaszeretetének kézzelfogható bizonyítékaként született meg. Ám ki volt Zseny József, kiskunhalasi földbirtokos család sarja...?

Amerika az ígéretek földje volt az európaiak számára is már 100-150 éve is. Olyan jövővel, egzisztenciával csábított, amit a korabeli viszonyok között egyes országok nem tudtak biztosítani. Sokan vágtak neki az ismeretlennek. Egyeseknek sikerült megvalósítani az álmaikat, míg mások csalódtak. A kiskunhalasiak között is voltak olyanok, akik a messzi kontinens felé vették útjukat. Az 1920-as években egyes híradások, források szerint sok ügynök jelent meg a városban, főként Kanadába szerveztek kiutazást a munkavállalóknak. Egyikük levelével emlékezünk az Újvilágba kalandozókról.

 Az idősebb halasiak szinte mindegyike, de a középkorúak egy része is sokszor még kerékpáros laktanyaként emlegeti a Kőrösi úti katonai objektumot. Bár abban 1956-tól szovjet alakulat állomásozott, mégis megmaradt a régi elnevezés. A fiatalabbak számára már nagyon furcsán hangzik: kerékpáros katonák. A 20. század első felében bizony létezett ilyen katonai egység. Sőt, az utolsó magyarországi zászlóalj éppen Kiskunhalason maradt meg.

A 2026-es esztendőben is jónéhány Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját ünnepli a város. 2026 is bővelkedik kerek helytörténeti évfordulókban, nézzük...

Brázay Kálmán nagykereskedő, gyáros 1839. október 16-án látta meg a napvilágot Kiskunhalason. Állítólag tíz testvére volt, közülük heten ott is születtek. Szülei Brázay József és Róth Anna, római katolikusok. Egyelőre rejtély honnan érkezhettek ide, egyikük neve sem jellemző a kiskun városban. Úgy tűnik Felső-Bácskában is élhettek egy ideig. Ismeretlen okból néhány életrajzi leírásban a neve mellé zárójelbe odatették a „Brazovics”-ot, pedig ő és testvérei a Brázay nevet viselték és édesapjának sem ismerünk más vezetéknevét, mely az anyakönyvekben vagy más dokumentumokban előfordulna.

A kiskunhalasi római katolikus temetőben is sok gyász ült a szívekre, végtelen könny hullt a sírhalmokra. Ám valószínűleg a gyermeksírok körül a legfájdalmasabb búcsút inteni szeretteinknek, szerettünknek. Mindenszentek, az üdvözölt lelkek napja illetve Halottak napja kapcsán idézzünk meg egy fájdalmas esetet és halált, egy mára teljesen elhanyagolt sír árnyékában. Bakos Zolika tragédiájával emlékezünk halottainkra, és hívjuk fel a figyelmet az elárvult sírhalmokra.

Petőfi még 1849. augusztus végén aláírt egy vallomást, és kegyelmet kapva Aradon hunyt el 1854-ben? Egy elfeledett kiskunhalasi költő, újságíró, ügyvéd, aki a halál árnyékában is az arcába nevetett a hóhéroknak. Újra és újra érdemes felidézni, hogy a halasi "Petőfi" 1849 késő nyarán az aradi vésztörvényszék elé került. Vallomásában mindent tagadott, ami összefüggésbe hozhatta a forradalommal és szabadságharccal. Bangó Petőfi néven írta alá vallomását. De ki is volt ő?

Öngyilkosságok, fulladás kukorica evés közben, neves emberek látogatása, épület átadások és gazdasági hírek is színesítették, borzolták Kiskunhalas 1925-ös évét. 100 éves hírek következnek.

1928-ban született Hernádnémetiben (Borsod vm.), de gyerekkorában már Kiskunhalason élt. 2001-ben hunyt el Kallós Pál ismertebb nevén Paul Kallos a franciaországi emigráns magyar művészek egyik ismert alakja. Nem kiskunhalasi születésű, de itt járt elemi iskolába és gimnáziumban is. Képzőművészeti főiskolára került, majd disszidált. Korai munkáit a szürrealizmus és a geometrikus absztrakció jellemezte, majd a lírai absztrakció felé fordult. Ki volt ez a halasi, akit a franciák jobban ismernek, mint a magyarok?