A 17. században újratelepült Halas lélekszáma - a 18-19. században -  kisebb-nagyobb járványoktól (1709, 1739, 1831, 1873) eltekintve - folyamatosan növekedett a 19-20. századig. A visszatelepülés, a betelepülés, a betelepítés volt a jellemző, nem az elvándorlás. A viharos, tragikus 20. század jelentősen átformálta a város lakosságának összetételét és számát.

Furcsa paradoxona volt a kiskunhalasi helytörténetnek, hogy 1987 és 2013 között az 1919-es Tanácsköztársaság "elnökének", Garbai Sándornak a szobra farkasszemet nézett azokkal a tölgyfákkal, amiket a közbeszéd szerint a két világháború között Horthy Miklós tiszteletére ültettek. Hogy mennyire volt véletlen a szobor idehelyezése, nehéz már megfejteni. A "Garbai-trófea" már nincs, és a fák sem teljes mennyiségben vannak már a helyszínen, a mai Bethlen Gábor téren. De vajon valóban volt-e Horthyról elnevezve fás terület Halason?

 Bethlen Gábor tér védett kocsányos tölgyfái (Quercus robur) (google maps)

Sokan a mai napig találgatják, hogy honnan eredhet a homokképződmény, a Fráter-domb neve. Mindenféle vándorló barátokkal, szerzetesekkel gondolják, hogy összefüggésben lehet. A helyzet szokás szerint egyszerűbb. Dr. Fráter Gyula ügyvéd, országos közismert gyümölcstermesztő vásárolt itt földterületet a dualizmusban, és innen az elnevezés. De lássuk, ki is volt a 170 éve született Dr. Fráter Gyula? Mit kell róla és a családjáról tudni? És azt is áttekintjük, hogy mivé lett az egykori mezőgazdasági ingatlan és kedvelt kirándulóhely.

2014-ben Kohout Zoltánnal beszélgettünk a régi kiskunhalasi életmódról, "hálószoba" titkokról. Ezt idézem fel a következő cikkben:

Ezek a mai fiatalok…! – csóválják a fejüket a vaskalaposabb szülők-nagyszülők, ha a ma ifjainak párkapcsolati szokásaival találkoznak. Pedig egykor még a mai diszkók ősét, a fonókat is be kellett tiltani a mind bujább korabeli randevúk miatt. No és hát, ugye, a szégyenkövet sem éppen az illedelmes szerelmeslevelek lepréselésére találták ki a prűdebb városi méltóságok. Az évek-évszázadok során lassan változott az ismerkedési és párkapcsolati szokásrend, de egyvalamit még a szocialista rendszer sem tudott feltépni: a képmutatás álarcait. Pikáns helytörtént következik.

A 2021-es esztendőben is számos Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény  évfordulóját ünnepli a város. 2021 is bővelkedik kerek helytörténeti évfordulókban, nézzük...

2012-ben a középkori Halasról Végső István történésszel Kohout Zoltán újságíró beszélgetett.

Balota pusztai kincsek

Ha a kiskunhalasi katolikus temető főbejáratnál belépünk rögtön egy szívbemarkoló síremlékkel találkozunk. Czurda Vilmos és szeretett kisfia Lacika sírkertjét láthatjuk. De kik is ők? Czurda Vilmos (1861-1919) gyógyszerész országos hírű szakember volt. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet két évtizeddel megelőzve Halason, a Mátyás téren, majd a Bethlen Gábor téren zöldpaprika kivonatot forgalmazott, mint sok betegségre jó C vitamin-gyógyszert.

Az 50 éve elhunyt Nagy Czirok László (1883-1970) régi halasi gazda és pásztorcsalád sarja volt, néprajzkutatóként vált híressé. Kiskunhalason és más városokban köztisztviselőként helyezkedett el, de munkája mellett érdeklődött a szülőhelye népszokásai, múltja és hagyományai után. Néprajzi gyűjtései és írásai nélkülözhetetlen forrásmunkák, nem csupán településünkön, hanem országosan is megkerülhetetlennek. Ő lett a kiskunhalasi városi múzeum első igazgatója 1950-től.

 Nagy Czirok László (mandadb.hu)

Berki Viola igyekezett lokálpatriótaként élni, amikor hagyták. Élete tipikus magyar, szocialista kori, kiskunsági terhektől sem mentes, művészpálya. Kiskunhalashoz sok minden fűzte, de még több választotta el. Születése, halála, és persze gyermekkori élményei egész életét meghatározták. Családjának története pedig kis híján teljesen derékba törte minden reményét álmai megvalósítása terén.

Hobbikertészek (1977) (artmagazin.hu)