Luxemburgi Zsigmond, halasi csata, forradalom, villanytelep, államosítás - nevezetes évfordulók városunkban Kiskunhalas 2023-ban sem szűkölködik. Történelmi események, királyok, fejedelmek látogatása, épületek és szobrok létesítése mentén tekintjük át az évszámokat.
Csendőrlaktanya
Luxemburgi Zsigmond magyar király 615 éve, 1408-ban utazott át Halason. Nem a település meglátogatása volt a célja, csupán érintette a helységet Bosznia felé, ahol véresen leszámolt fellázadt balkáni hűbéreseivel. 1663-ban I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem kétszer, oda-vissza is érintette egy hadjárat kapcsán városunkat. 1693-ból ismerjük az egyik első halasi címerábrázolást, ahol a három hal felfelé úszik a pajzsmezőben.
Apafi Mihály fejedelem
1703. október 5-én zajlott le a véres, halasi csata a kurucok és a labancok között. 1753-ban került el tőlünk a Kiskun Kerület székhelye Félegyházára. 1778-ban történt a reformátusok harmadik sírkertjének a megnyitása, a mai református régi temető létrehozása.175 éve városunk is csatlakozott az 1848-as forradalomhoz. Elfogadtuk a 12 pontot, honvéd- és nemzetőrtoborzás is zajlott nálunk. Délvidékre mentek a halasiak harcolni a szabadságért.
Italozó kurucok
1903. október végén adták át a forgalomnak a Kiskunhalas-Bácsalmás-Regőcze (HÉV) vasútvonalat. Az állomás fűtőháza is ekkor létesült. Ebben az évben épült a Villanytelep a Gimnázium utcán. Az áramszolgáltatás fokozatosan, először ipari- majd középületeknél, közvilágításnál, majd később magánházaknál is megjelent. 1903-ban hozta Szathmári Sándor tanár, igazgató Halasra a kieffer körtét.
Villanytelep
110 éve iskolaépítési bumm következett be az állami intézkedéseknek köszönhetően. 1913-ban épült fel az Alsószállási-, az Alsózsanai-, a Bogárzói-, a Felsőgöbölyjárási-, és a Rekettye II. sz. tanyai iskola. A Központi Iskolát is 1913-ban adták át Györgyi Dénes tervei alapján. Ekkor kezdte meg működését a Mintakertben az Önálló Gazdasági Népiskola. Ekkortól költözött a csendőr laktanyába a pótlóidímitó csendőr alakulat.1918-ban egy eleve hamvába holt utópisztikus gondolat, a Kiskunság önálló állammá szervezése mellett pálcát törő Kun Nemzeti Tanács helyi szervét is létrehozta. Ebben az évben létesült Halas negyedik kálvinista sírkertje, a mai református új temető. Az első világháború lezárását követően, 105 éve városunkat is elérték a 1918-as események. Az őszirózsás forradalom szele nemzeti bizottság és munkástanács alakulását, illetve a szociáldemokraták erősödését eredményezte.
Bogárzói tanyai iskola
100 éve, 1923-ban adták ki id. Nagy Szeder István mérnök, kutató első könyvét, az Adatok Kiskun-Halas város történetéhez I. című kötetet. A felsővárosi római katolikus kápolnát 1933-ban szentelték fel. 1943 januártól számos halasi családba költözött be a gyász, mert a doni áttörés idején közel 100 helybeli férfi esett el.
Felsővárosi római katolikus kápolna
1948-ban kezdődött el az egyházi iskolák államosítása, és folytatódott a gyárak, üzemek állami kézbe való átvétele.1953-ban alakult meg a Határőr Lovasiskola. 1958-ban világkiállítási nagydíjat nyert el Brüsszelben a halasi csipkecsoda. Ötvenéves lenne a Halasi Hírek (1963-1989), a megyei lap kiskunhalasi melléklete. A mai, modern kórház-komplexumot 1973-ban építették. Kiskunhalason a földgázszolgáltatást először 1978. október 30-án, a Kuruc Vitézek terén kötötték be. 1983 óta működik Kiskunhalasi Csillagvizsgáló. Ekkor szűnt meg a szocialista kori Kiskunhalasi Járás. 1988-ban Hild érmes város lettünk.
Kiskunhalasi lovaspálya
1993-ban indult újra a református oktatás a városban, és lett újra egyházi működtetésű a Szilády Gimnázium. 1998-ban fejeződött be a Csipkeház déli bővítése Farkas Gábor tervei alapján.
Szilády Áron Gimnázium
Épített örökségeink, szobraink, emléktábláink keletkezései is sok évfordulót hordoznak magukban. Csupán néhányat tudunk kiemelni a számtalan közül. A katolikus templom melletti Nepomuki Szent János szobrát 1808-ban alkották. 1948-ban avatták a második világháborús emlékkeresztet a katolikus temetőben. 1968-ban helyezték át a Kossuth és Táncsics utcák sarkáról Szilády Áron szobrát a jelenlegi helyére. A lány madárral szobrot eredetileg 1973-ban avatták. Ugyanebben az évben adták át a Női lovas szobrot. 1978-tól láthatjuk a Petőfi Sándort és Kamasz Radnótit ábrázoló alkotásokat. 1998-ban létesítették Stepanek Ernő tanár csipketervező és Kossuth Lajos kormányzó domborműveit. 2003-ban dr. Monszpart László orvos és Nagy Czirok László néprajzkutató kaptak emléktáblákat. 2008-ban adták át a Játszótársak szobrot, a Bogárzói tanyai iskola kopjafáját, valamint a Gulyás Sándor tanár, és a dr. Dohány József rabbi emlékműveit.
Női lovas szobra
A helyi civil. kulturális élet is ünnepelhet, emlékezhet. 1843-ban létesült a Színműkedvelők Társasága. Legrégebbi egyesületeink közül a Halasi Kaszinó és a Polgári Olvasókör 155 éve, 1863-ban alakultak. 100 éves lenne az 1923-as alapítású Protestáns Nőszövetség. 1953-ban létesült a Kiskunhalas Spartacus Sport Egyesületet. 1973-as évjáratú a Forrás Klub. 1988-ban alakult: a Városvédő Egyesület, a Városi Ifjúsági Műhely és a Halas Táncegyüttes. 1993-ban alapították a Kiskunhalasi Sakk Klubot, és a Szilády Áron Társaságot. 1998-ban hozták létre a Fészek Társasházi Egyesületet. 2008-ban alakult a Pásztortűz Egyesület.
A helyi folyóiratok első megjelenése is igen gazdag képet mutat: Halas és Vidéke (1888), Kis-Kunság (1903), Halasi Színházi Élet (1923), Halasi Hírlap (1933), Kiskunhalasi Járási Népnevelő (1953) Diákélet (1968), Százlábú (1993), Ellentét (1998).
Bundzsák Dezső (1928–2010) labdarúgó
2023 a nevezetes szülöttek évfordulóiról is szól(hat). 170 éves lenne Korda Imre (1853-1914) újságíró, tanár, az első helyi lap megalapítója, szerkesztője, valamint Szathmáry Sándor (1853-1912) tanár, gazdálkodó, igazgató kieffer körte hazai meghonosítója. Hasonló életkorban lenne Práger Ferenc (1853-1920) nyomdász, aki az eddigi legtovább működő halasi médium, a Kiskunhalas Helyi Értesítője (1901-1944) elindítója volt. 140 éve látta meg a napvilágot Nagy Czirok László (1883-1970) néprajzkutató, a Thorma Múzeum első igazgatója. 1893-ban született Murgács Kálmán (1893-1966) jegyző, nótaszerző és Oszlányi Kornél (1893-1960) vezérőrnagy. 120 éve jött a világra H. Béres Erzsébet (1903-1999) tánc- és illemtanár illetve Zsigray Julianna (1903-1987) írónő. 115 éves lenne Bácsalmási Péter (1908-1981) mesteredző, atléta, jogász, tanár. 110 éve született Éliás Antal (1913-1996) cukrászmester. 95 éves lehetne Bundzsák Dezső (1928–2010) magyar válogatott labdarúgó, edző.
Latabár Endre (1811-1873) színész, színigazgató
S persze a halál a mi nagyjainknak sem kegyelmezett. 240 éve 1783-ban halt meg Herpay Mihály (1720-1783) kiskun kerületi kapitány. A halasi "Petőfi" Bangó Péter (Pető) (1824-1853) író, ügyvéd 1853-ban hunyt el. 1873-ban tették rá a szemfödelet Latabár Endre (1811-1873) színészre, igazgatóra. 140 éve temették a régi református temetőbe Gyárfás István (1822-1883) jogász, táblabíró, MTA-tag és történész hamvait. Ő írta meg először a jászkunok történetét négy kötetben, amely a mai napig alapvető szakirodalom a témában. 1923-ban gyászolták szerettei Babó Mihály (1857-1923) jegyzőt és országgyűlési képviselőt valamint Silling Ede (1847-1923) és Tóth Kálmán polgármestereket. 95 éve ragadta el a halál Kolozsváry Kiss István (1874-1928) országgyűlési képviselőt, helyettes polgármestert. A 80 éve történt doni áttörés legmagasabb rangban lévő halasi születésű áldozata Farkas Antal (1900-1943) vezérkari alezredes volt. Rajta kívül, mintegy 90 helyi férfi veszett oda a messzi orosz földön. 70 éve hunyta le örökre a szemét Balla Antal (1886-1953) miniszter, nemzetgyűlési képviselő, jogász és újságíró, illetve Báthory Gábor (1867-1953) gimnáziumi tanár, valamint Rácz János (1884-1953) gyógyszerész is. 45 éve hunyt el Boskó Vilmos (1905-1978) plébános, székesegyházi kanonok, aki 1944-től haláláig szolgált városunkban. 30 éve halt meg Fekete Dezső (1925-1993) könyvtáros, kutató és Vass Lajos (1921-1993) tanár, igazgató.
Végső István
vegso.halas.hu
istvan.vegso@gmail.com
