Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Halas helytörténete

„Szívünkbe hatol” a halasi bicska

- a világhírű bicskatípus téves megnevezésének nyomában

2020. július 02. - vegso79

A néprajzi szakirodalomban nem, de a helyi, az országos köznyelvben, médiában (még) egyértelműen fennmaradt a „halasi bicska” elnevezés. Az ezen a néven emlegetett típus valójában Szegeden és környékén készült „világhírű” halas bicska. Eredete egyértelműen Csongrád vármegyébe tehető. Itt készültek a 19. század második felétől „iparszerűen” ezek az igen népszerű alföldi kések. Ebben az időszakban még szinte minden férfinál volt étkezéshez, faragáshoz, egyéb munkához stb. használt összecsukható kés, bicska. És persze tudjuk, hogy sajnálatos tragédiák főszereplőjévé is válhattak vásárokban, korcsmákban vagy bálokon egy-egy marakodás alkalmával. A magyar bicskáknak sok formája, típusa volt (cakli, arató, juhász, szalonnázó, náder stb.). A halas bicska, halbicska, pontybicska, szirákibicska vagy tiszabicska különleges, egyedi formája miatt presztízstárgy lett a 19-20. század fordulójától. Bár sokan készítették ezt a nem mindennapi alakú használati tárgyat, mégis a legismertebb halas bicskákat Sziráky (máshol Sziráki) József késes-mester állította elő. Ő tette igazán közkedveltté.

 p1090982.jpg

Bugylibicska a halasi határból (TJMA: 55.2.198)

Kiskunhalasra ráadásul a hétköznapokban más bicskák voltak a jellemzőek. Valószínűbb volt a szalonnázó-, az arató-, a juhász-, a körmölő bicska, illetve leginkább az olcsó, házilag barkácsolt, összecsukható kés, a bugylibicska (békanyúzó) használata. Ez utóbbit vásárokban is megvehették, de a legegyszerűbben, ügyes kezű pásztor- vagy parasztemberek saját maguk készítették. Persze más bicskatípusokat is alkalmaztak, és nem feltétlenül csak a tipikusan magyar „fajtákat”. Nem okvetlenül reprezentatív, de a Kiskunhalasi Thorma János Múzeum gyűjteményében 5 bicska található, amiket az 1950-1960-as években Nagy Czirok László és Janó Ákos múzeumigazgatók gyűjtöttek össze, a már felszámolás alatt lévő, kiskunhalasi tanyavilágban. Ezek közül 3 bugylibicska (TJMA: 55.2.198., 55.65.97., 62.5.8.), amiket Bodoglár és Rekettye pusztákon használtak Molnár Ferenc és Jakab Antal halasi gazdák. A közgyűjteményben van 1 szalonnázó bicska (TJMA: 62.5.7.), ami szintén a Jakab-birtokról Rekettyéről való. 1 „bicska” pedig a Dél-Európában elterjedt ún. navaja típusra (TJMA: 55.2.207) hasonlít. Ezt Bodoglár pusztán használták. Vagyis láthatjuk, hogy többségében ismert, praktikus bicskák voltak a halasi emberek zsebében. Persze még az is felmerülhet, hogy azt nevezték „halasi bicskának”, ami Kiskunhalason készült. Ám ilyen, tipikusan helyi termék biztosan nem volt. A halasi mesterek is a már felsorolt, jól ismert típusokat gyártották. Létszámuk nem volt magas, de a helybeli igényeket ki tudták szolgálni. 1853-ban már egy késes iparos volt a városban. A két világháború között ismeretesek voltak: Hodik József (Homok utca), Popa Miklós (Szövetség tér), Jurics László (Huszár utca) és Boldizsár késes- és köszörűs mesterek nevei. Nagy Czirok László néprajzkutatótól pedig tudjuk, hogy a régi, híres halasi vásárokban az Ürgés korcsma mögötti - a Kossuth és a Dékáni utcák által közrefogott - területen voltak a helyi és a vidéki késesek sátrai.

 nadvagok.jpg

Nádazók szalonnáznak egy halasi szélmalomnál, (Lakatos Vince, thormajanosmuzeum.hu)

Viszont térjünk vissza arra, hogyan történhetett a téves szóhasználat. Itt is valószínűleg, a hanyag újságírói fogalmazás tehető felelőssé. Későbbi kutatások célja lehet az első „halasi bicska” összetétel megtalálása, de annyi bizonyos, hogy igen korán rosszul kezdték nevezni országos szinten is. Az biztosnak tűnik, hogy először helyesen halbicskának, halas vagy szegedi bicskának írták le nagy íróink. Eddigi tudásunk szerint 1882-ben Mikszáth Kálmán író, zsurnaliszta közvetített először róla, és ő még halalakú illetve szegedi bicskaként nevezte meg. Tömörkény István író is helyesen említette meg a Bicskavásárlás (1887) novellájában. Ezek az írások sokat segítettek a halas bicska népszerűségének. 

dsc_4612b.jpg

Halas bicska (neprajz.hu)

Ám a hírnév szempontjából a döntő az volt, amikor 1896-ban, az Ezredéves Kiállításon Sziráky mester a halas bicska miatt ezüstérmet kapott. Ezután lett igen neves és híres ez az eszköz, és bizony nem csak a Kárpát-medencében. Olyannyira, hogy Szemere Attila miskolci országgyűlési képviselő 1897 februárjában, egy parlamenti felszólalásában egyenesen a "kreatív" magyar kisipar fellendülésének lehetőségét látta benne, és persze rögtön rávilágított a magyaros maradiságra is, ami ezt megakaszthatja. Bár Szemere a Képviselőházi Napló szerint jól használta a halas bicska nevét, a sajtóban, a Pesti Naplóban már tévesen jelent meg a megnevezés:

Előbb a kisipar helyzetéről beszélt és megmondotta, hogy az a kisipar, amely egykor egész Magyarország szükségletét el tudta látni, miképpen hanyatlott fokról-fokra - nem egyesek mulasztásából, hanem a megváltozott viszonyok következtében. S még ha a viszonyok nem is változtak volna, hanyatlania kellett a kisiparnak, mert a magyar iparosban atavisztikus hajlam van a földhöz. Amit az iparral szerez, nyomban földbe fekteti. A típusát Mikszáth Kálmán írta meg annak a késesnek történetében, akinél egy angol ember sok ezer halasi bicskát akart megrendelni. Nem a megrendelésnek örvendett, hanem azt kérdezte:
- Hát a kukoricámat Anglia fogja kapálni?” (Pesti Napló, 1897. február 9., 2-3.)

nevtelen_1.jpg

Délmagyarország, 1987. jnauár 2., 7. (hungaricana.hu)

A későbbiekben is számos újság írta rosszul a bicska nevét, mint például: a Nemzeti Újság, a Friss Újság, az Esti Hírlap, a Brassói Lapok, Új Tükör stb. A közelmúltból még a Magyar Nemzet egy 1986. májusi száma is „halasi bicskát” említett egy szegedi vonatkozású könyv ismertetése kapcsán. Sőt, a „szülőhazájában”, Szegeden, a Délmagyarországban, 1987-ben félkövér, dőlt betűkkel cikkcímként, így jelent meg egy rendőrségi tudósítás: „A szívbe hatolt a halasi bicska”. Ezt a hírt aztán ezzel a szóhasználattal vette át az országos média is. Az 1945 előtti kiskunhalasi lapok úgy tűnik helyesen írták le, bár túl sokszor nem említették a nevét.

A hétköznapokban is megüti az ember fülét, ha meghallja a pontatlan nevet. Ám alig akad, aki rászólna a másikra, hogy rosszul használja a tárgy nevét. És természetesen a mai napig felfedezhető az Interneten (hírekben, blogokban stb.), televíziós- és rádiós műsorokban is a téves megnevezés.

 

Végső István

vegso.halas.hu

istvan.vegso@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://feketevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr2015756856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kofolafan 2020.07.03. 19:41:46

Nagyapámtól örököltem egy igazi halas bicskát, ő valamikor a negyvenes években kapta a keresztapjától. Talán majd én is örökül hagyom az unokámnak (ha lesz).

Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.07.03. 19:42:57

Ez annyira világhírű hogy még magyarországon sem ismerik :)

vegso79 2020.07.03. 20:59:50

@kofolafan: Jó ötlet :) Köszönöm, hogy leírta ez nekünk!

vegso79 2020.07.03. 21:00:46

@Ződ2000: Ismerik a halas bicskát, csak "rosszul mondják". :) Köszönöm, hogy leírta ezt!

Fredddy 2020.07.03. 21:24:01

Nekem volt egy szovjet bicskám, az az igazi ,,van benne anyag" cucc. A markolathéjak műanyagból voltak, és az öntvényt az ár mellett kis halacskák képe díszítette. Úgy látszik, a késkészítők valami miatt különösen kedvelik a halakat.

vegso79 2020.07.03. 21:28:00

@Fredddy: A halforma nyilván jól "elhelyezhető" egy-egy bicskán :) Köszönöm a hozzászólást!

eßemfaßom meg áll 2020.07.04. 09:45:59

Soha nem hallottam róla, rákerestem a kuglival a "halasi bicska" szóösszetételre és az első pár oldalon (amíg meg nem untam) minden találat "halas bicska"-t adott ki. Biztos, hogy nem téves a cikk alapgondolata?

vegso79 2020.07.04. 09:53:43

@eßemfaßom meg áll: "A későbbiekben is számos újság írta rosszul a bicska nevét, mint például: a Nemzeti Újság, a Friss Újság, az Esti Hírlap, a Brassói Lapok, Új Tükör stb. A közelmúltból még a Magyar Nemzet egy 1986. májusi száma is „halasi bicskát” említett egy szegedi vonatkozású könyv ismertetése kapcsán. Sőt, a „szülőhazájában”, Szegeden, a Délmagyarországban, 1987-ben félkövér, dőlt betűkkel cikkcímként, így jelent meg egy rendőrségi tudósítás: „A szívbe hatolt a halasi bicska”. Ezt a hírt aztán ezzel a szóhasználattal vette át az országos média is. Az 1945 előtti kiskunhalasi lapok úgy tűnik helyesen írták le, bár túl sokszor nem említették a nevét."

eßemfaßom meg áll 2020.07.04. 11:06:07

@vegso79: 2020-ban 1db 30+ éves cikkre alapozol? Én egyébként erre utaltam: " a mai napig felfedezhető az Interneten" Hol? Mármint e poszton kívül.

vegso79 2020.07.04. 11:08:25

@eßemfaßom meg áll: Igen ,a mindennapi közbeszédben. Bocsánat, de ehhez az emberek között kell járni, beszélgetni, van élet az Internet kívül is! Köszönöm a hozzászólást, ez a kérdéskör az írás közben is felmerült! Köszönöm!

eßemfaßom meg áll 2020.07.10. 20:28:09

@poszt: "És természetesen a mai napig felfedezhető az Interneten"

@vegso79: "Igen ,a mindennapi közbeszédben. Bocsánat, de ehhez az emberek között kell járni, beszélgetni, van élet az Internet kívül is!"

te most a saját posztodat cáfolod meg?

vegso79 2020.07.10. 20:59:12

@eßemfaßom meg áll: Köszönöm a hozzászólást, megtisztelő ez a figyelem.

Nem öncáfolat, csak azt írtam, hogy az Interneten kívül is olvasható, hallható a téves tárgymegnevezés.

Köszönöm!

eßemfaßom meg áll 2020.07.11. 13:36:56

@vegso79: Szórakoztat amikor valaki leir némi önmagával ellentmondást aztán görcsösen próbálja védeni.

Azt írtad a posztban, hogy " természetesen a mai napig felfedezhető az Interneten" én erre kérdeztem rá, erre jössz azzal, hogy "87-ben a Délmagyarországban", meg ",a mindennapi közbeszédben. Bocsánat, de ehhez az emberek között kell járni, beszélgetni, van élet az Internet kívül is"

vegso79 2020.07.11. 13:41:31

Köszönöm a hozzászólást!
A Nemzeti Újság,
a Friss Újság, a
az Esti Hírlap,
a Brassói Lapok,
az Új Tükör,
a Magyar Nemzet
is megtalálható az Interneten, és ezekben a lapokban is helytelenül említik a bicskatípust! Egyébként ezt már írtam. Köszönöm az újabb lehetőséget.
süti beállítások módosítása