Talán az egyik legszebb szobrunk, mégis nagyon kevesen tudják, hogy miért is állították annak idején. A röviden: Hősök szobra, Szentgyörgyi István szobrászművész és Hikisch Rezső építész alkotása. Az első világháború hősi halottainak emlékműve a református templom mellett, a Hősök terén található.

Viszonylag ismert  történettel emlékeztetünk a helyi, egykori halasi cigányságra, annak okán is, hogy nem sokára a roma holokauszt (porajmos) emléknapja (augusztus 2.) következik. 1935. október végén különleges "turisztikai" attrakcióval csalogatták a "turistákat" Kiskunhalasra. 1200 fő érkezett az egyedi eseményre. Még a Magyar Rádió is közölt róla tudósítást. 22 cigány és családjaik ültek nyilvános lakodalmat. Még október elején esküdtek egymásnak örök hűséget, volt egyházi és polgári esküvőjük is. Ám a lagzit a hónap utolsó napjaiban közönség-nyilvánossá tették a helyi elöljárók. A fiatal párok tagjai főként Kolompár nevűek voltak, de akadt Radics, Jakab és Györgye is. A legtöbben napszámos foglalkozásúak voltak, de volt lókereskedő is. Római katolikusok voltak, többségűk kiskunhalasi születésű, huszonéves. 1930 körül megközelítőleg 300 cigány élt a városban és környékén. A tömeges esküvővel a köztük burjánzó vadházasság letörése is cél volt. A helyenként kőkorszaki körülmények között, a  Harangos tó melletti cigányvárosrészben élő emberek házassága, lagzija "egzotikus" élménynek hathatott. 9 évvel voltunk a hazai zsidóság és cigányság egy részének deportálása előtt...

A 17. században újratelepült Halas lélekszáma - a 18-19. században -  kisebb-nagyobb járványoktól (1709, 1739, 1831, 1873) eltekintve - folyamatosan növekedett a 19-20. századig. A visszatelepülés, a betelepülés, a betelepítés volt a jellemző, nem az elvándorlás. A viharos, tragikus 20. század jelentősen átformálta a város lakosságának összetételét és számát.

Furcsa paradoxona volt a kiskunhalasi helytörténetnek, hogy 1987 és 2013 között az 1919-es Tanácsköztársaság "elnökének", Garbai Sándornak a szobra farkasszemet nézett azokkal a tölgyfákkal, amiket a közbeszéd szerint a két világháború között Horthy Miklós tiszteletére ültettek. Hogy mennyire volt véletlen a szobor idehelyezése, nehéz már megfejteni. A "Garbai-trófea" már nincs, és a fák sem teljes mennyiségben vannak már a helyszínen, a mai Bethlen Gábor téren. De vajon valóban volt-e Horthyról elnevezve fás terület Halason?

 Bethlen Gábor tér védett kocsányos tölgyfái (Quercus robur) (google maps)

Sokan a mai napig találgatják, hogy honnan eredhet a homokképződmény, a Fráter-domb neve. Mindenféle vándorló barátokkal, szerzetesekkel gondolják, hogy összefüggésben lehet. A helyzet szokás szerint egyszerűbb. Dr. Fráter Gyula ügyvéd, országos közismert gyümölcstermesztő vásárolt itt földterületet a dualizmusban, és innen az elnevezés. De lássuk, ki is volt a 170 éve született Dr. Fráter Gyula? Mit kell róla és a családjáról tudni? És azt is áttekintjük, hogy mivé lett az egykori mezőgazdasági ingatlan és kedvelt kirándulóhely.

2014-ben Kohout Zoltánnal beszélgettünk a régi kiskunhalasi életmódról, "hálószoba" titkokról. Ezt idézem fel a következő cikkben:

Ezek a mai fiatalok…! – csóválják a fejüket a vaskalaposabb szülők-nagyszülők, ha a ma ifjainak párkapcsolati szokásaival találkoznak. Pedig egykor még a mai diszkók ősét, a fonókat is be kellett tiltani a mind bujább korabeli randevúk miatt. No és hát, ugye, a szégyenkövet sem éppen az illedelmes szerelmeslevelek lepréselésére találták ki a prűdebb városi méltóságok. Az évek-évszázadok során lassan változott az ismerkedési és párkapcsolati szokásrend, de egyvalamit még a szocialista rendszer sem tudott feltépni: a képmutatás álarcait. Pikáns helytörtént következik.

A 2021-es esztendőben is számos Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény  évfordulóját ünnepli a város. 2021 is bővelkedik kerek helytörténeti évfordulókban, nézzük...

2012-ben a középkori Halasról Végső István történésszel Kohout Zoltán újságíró beszélgetett.

Balota pusztai kincsek

Ha a kiskunhalasi katolikus temető főbejáratnál belépünk rögtön egy szívbemarkoló síremlékkel találkozunk. Czurda Vilmos és szeretett kisfia Lacika sírkertjét láthatjuk. De kik is ők? Czurda Vilmos (1861-1919) gyógyszerész országos hírű szakember volt. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet két évtizeddel megelőzve Halason, a Mátyás téren, majd a Bethlen Gábor téren zöldpaprika kivonatot forgalmazott, mint sok betegségre jó C vitamin-gyógyszert.