Az utolsó vele készült interjú kivonatával emlékezünk a "nagyon nehéz ember", Szilády Áron (1837-1922) református lelkészre, nyelvészre, MTA-tagra, országgyűlési képviselőre. 1922. március 20-én hunyt el, aggkórban. Halálát Ván Benjámin lelkész jelentette be a hatóságoknak. Temetése nagy részvét mellett 1922. március 22-én zajlott le a régi református temetőben, a családi sírhelynél. Ravasz László püspök mondta a gyászbeszédet, amiben keleti misztikusokhoz méltóan: hol sashoz, hol oroszlánhoz, hol kerubhoz hasonlította az elhunytat. Vásárhelyi Pál soltvadkerti lelkész mondott érte imát. Az Akadémia részéről Császár Elemér; a Kisfaludy és Irodalmi Társaságtól Szász Károly író, püspök; az egyházközösség részéről Thuróczy Dezső helyettes polgármester mondott búcsúbeszédeket. A Kolozsvári Egyetemről pedig - a később Szegeden József Attilával konfliktusba került - Horger Antal egyetemi tanár érkezett elbúcsúzni tőle.