Pontosan 22 éve, 2001. március 26-án hunyt el Berki Viola (1932-2001) Munkácsy-díjas grafikusművész. A hányatatott életű kiskunhalasi nő életét többen is feldolgozták már. Én is írtam már róla, sőt, sajtóvitába is keveredtem az életének bizonyos részletei okán. Közel 10 éve igyekeztem feltárni a főiskolai éveinek legizgalmasabb rejtelmeit, de akkor komoly elutasításban volt részem. Most nyílttá váltak a források egy része. Ezzel emlékezünk Berkire.

   A fiatal Berki Viola (forrás: manda.hu)

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja kapcsán 2013-ban az alábbi cikket jegyeztem a Halasi Tükörben. 1956 a fókuszban. Kiskunhalasi katonai egység a fővárosban, halasiak Budapesten. Halasiak a diktatúra és a szabadság oldalán...

Luxemburgi Zsigmond, halasi csata, forradalom, villanytelep, államosítás - nevezetes évfordulók városunkban   Kiskunhalas 2023-ban sem szűkölködik. Történelmi események, királyok, fejedelmek látogatása, épületek és szobrok létesítése mentén tekintjük át az évszámokat. 

Csendőrlaktanya

110 éve hunyt el Szathmáry Sándor tanár, igazgató és gazdálkodó. A futóhomok egyik különleges csemegéjét, a kieffer körtét (Pyrus communis Kieffer) 1903-tól honosította meg. 1853. április 8-án született Szatmári Sándor és Somogyi Julianna gyermekeként. Halason tanult, majd a műegyetemen folytatta tanulmányait, de pénzügyi gondok miatt visszatért a családi gazdaságba, és 1878-tól tanári állást is vállalt a református gimnáziumban. 1899-től az intézmény igazgatójává választották. Emellett feleségével gyümölcs-gazdálkodással foglalkozott. Emiatt számos külföldi utat tett meg. A Nemzeti Munkapárt elnöke is volt. 1911-ben nyugállományba vonult, hogy csak a magángazdaságával foglalkozzon. Az évvégén, decemberben  végzetes balesetet szenvedett egy fehértói vadászat, kirándulás utáni hazautazás folyamán. Kígyó téri (később: Apponyi tér, Gagarin tér, Ősök tere, Apponyi tér) otthonában három hónapon át gerincsérüléssel feküdt. 1912. március 23-án hunyt el. Felesége, Szathmáry Sándorné Pethő Julianna áldozatos munkával átvette férje helyét a gazdálkodásban. Szathmáry Sándorról ma már utca és egyesület is el van nevezve. Emléktábla őrzi nevét. Sírját rendszeresen rendbe tartják áldozatos magánemberek és civil szervezetek a régi református temetőben. A következőkben a korabeli sajtó búcsú gondolatait olvashatjuk.

Közel 100 éve is érdekes helynek tűnt Kiskunhalas. Id. Nagy Szeder István kutatásai alapján és a korszak fejlődésének köszönhetően érdekes képet kaphattak a korabeli olvasók, Luca napján. A dr. Thuróczy Dezső polgármester alatt lassú, de biztos fejlődésnek indult város terveiről és gondjairól leplezetlenül írt az újságíró. Érdekes betekintést kapunk a pusztai életbe, a határ kialakulásába, de még a parasztverselők összetéveszthetetlen írásai is előkerültek.

Ha egy királynak lehetetlen kívánsága van, akkor a nép kénytelen furfanggal élni. A szépirodalmi alkotások, mesék visszatérő fordulata, hogy az egyszeri emberek helyenként meg tudják tréfálni az uraikat. Az idézett irodalmi mű történelmi háttérrel is rendelkezik. 1408-ban valóban járt Kiskunhalason, Halason Luxemburgi Zsigmond magyar király. Legalábbis a Balkán felé vezető úton érintette a dél-alföldi mezővárost. Ez ihlettett meg 1932-ben egy környékbeli írót.

Kiskunhalason mindig is fontos volt a társadalmi egyeztetés, a döntéshozatal előtt a nép véleményének beillesztése a fontos vagy kevésbé fontos határozatokba. A Halasi Nemes Tanács történeténél is kevésbé tudott tény, hogy 1945 előtt vasárnap délelőttönként a városháza északi oldalánál és az alsóvárosi római katolikus templomnál gyűltek a halasiak megvitatni az aktuális közéleti eseményeket. Ezeken a helyeken a képviselők, kofák, kisgazdák, iparosok, polgárok, tanítók stb. megbeszélhették a kérdéses ügyeket, és némi ráhatással is voltak sorsuk alakulására. A két helyszín persze érezteti velünk, hogy egyértelmű volt a vallási elkülönülés. Hiszen a valószínűleg az alsóvárosi színhelyen a katolikusok, míg a belvárosban a reformátusok gyűltek a szentmise és az istentisztelet után. Egyfajta részvételi demokrácia közösségi színterei voltak ezek az összejövetelek. Országos híre is lett ennek, és még Bajcsy-Zsilinszky Endre lapja, az Előörs is írt róla, kissé elrugaszkodva, félreértve, de a Wall Streethez hasonlítva az eseménysort. Most röviden megemlékezünk  a régi halasiak kibeszélő fórumairól. 

Most, hogy ismét kezdődik a tanítási időszak, talán, érdemes visszatekinteni a múltba, hogy a magyar oktatásügy kapcsán mennyire volt a korszak szakember gárdája elégedett. 1930 augusztusában a magyar tanítók tizenegy pontban foglalták össze az új tanterv és a tanítóság továbbképzése iránti kívánságaikat

"A magyar történetírás egyik legbuzgóbb és legszorgalmasabb munkása Gyárfás István ma reggel virradóra meghalt." - írta a Budapesti Hírlap 1883 júliusában. Dr. Gyárfás István jogász, történész 1822. július 21-én, vagyis pont 200 éve született. Kiemelkedőek kutatásai és publikációi a jászkunok, az őskeresztény műemlékek, régészet, de a gyümölcsészet, kertészet területén is. Az MTA levelező tagja volt. Viszonylag korán, 61 éves korában hunyt el. Számtalan tudományos tervét nem tudta befejezni.

Manapság állandóan azt halljuk, hogy sohasem volt olyan nagy hőség, mint pont most. Korábban is írtunk már a "sohasem volt extrém időjárásról". A média rémisztő dolgokat írt erről anno is. A két világháború között sem volt ez másként. Akkor is nagy hőségről, hőhullámról, a mezőgazdaság problémáiról írtak. Lássuk, hogy 1928 nyarán mennyire volt meleg Kiskunhalason.