Előző írásomban említettem, hogy döbbenetes újságcikkek, megszólalások jellemezték a Szilády Áron Gimnázium épülete visszaadási ügyét. Most nem a legkirívóbb cikket közöljük... Ez is sokat mondó. 

"Valószínűleg utolsó kísérletét tette Halason a megegyezésre az a vegyes bizottság, amelyet a református egyház és város önkormányzata jelölt ki, hogy a Szilády-gimnázium visszaadásáról megegyezzen. A higgadt, tárgyszerű hangnem szükségességét, megteremtésének fontosságát sajnálatosan többet emlegették a felek, mint gyakorolni módjuk lett volna. A találkozóra éles hangú sajtóviták és kölcsönös nyilatkozatok után került sor, s azzal kezdődött, hogy a polgármester mintegy számonkérte a dr. Hegedűs Lóránt püspök vezette egyházi bizottságot a legutóbbi Halasi Tükörbeni interjújáról, amennyiben választ kért, azonosul-e a református egyház Szabó Gábor esperes kijelentésével.

Szilády

Ezt követően már nehéz volt tárgyszerű mederbe terelni a tárgyalás folyamát, hiszen a másik oldalnak nem kevesebb sajtóbeli sérelme, visszakérdezni valója akadt. A Wicker Erika képviselőnő—a szerző által is bevallottan provokatívnak szánt — cikkét magánvéleménynek nyilvánította a polgármester, saját Magyar Hírlap-beli nyilatkozatát, annak hitelességét viszont nem vállalta.

Hegedűs püspök megkísérelt úrrá lenni a kölcsönös vádaskodáson azzal, hogy ismertette egyházközössége jelenlegi álláspontját. Eszerint az 1948-ig egyházi szolgálatban álló Szilády Áron Gimnázium tulajdonjogát visszakérik, s minden jelenlegi tanárával és diákjával készek az iskolát 1993. június 30-ával birtokba venni.
Tóth Zoltán polgármester miután arra a kérdésére, hogy más épületet elfogadna-e cserébe az egyház, nemleges választ kapott, írásbeli igazolást kért arra nézve, hogy az egyház ’93-ra biztosítja nevelőtestületét, saját oktatási programját, valamint a normatív támogatás és a tényleges nevelési költségek közti különbözetet.
Dr. Török István egyházmegyei főjegyző közbevetése mellett — hogy az egyházat semmiféle Írásbeli igazolásra nem kötelezheti a polgármester — a püspök kinyilvánította, hogy a református egyház felelős vezetőjeként van jelen a tárgyaláson és szóban válaszolt a kérdésekre. Mint mondta, először is a gimnázium jelenlegi tanári karának nyilatkozatára lenne szükség, hogy azok helyét, akik nem kívánnak egyházi vezetés alatt dolgozni, megpályáztathassák. Úgy véli azonban, sem szakmai, sem finanszírozási gondjaik nem lesznek.
A polgármester következő kérdése a tulajdonmegosztással történő közös üzemeltetésre vonatkozott, mondván, amennyiben ez elől elzárkózik az egyház, úgy az önkormányzat kénytelen ragaszkodni a kisajátítási eljárás lefolytatásához, azaz a teljes kártérítéshez. Miután a viszályokkal terhes tárgyalásokra is utalva a reformátusok ezt elképzelhetetlennek tartották, dr. Várnai László ismertette az önkormányzati bizottság értelmezését a törvény végrehajtásáról. A város ellátási kötelezettségére hivatkozva a tulajdonjogról ingyenesen lemondani nem tud, ezért —elismerve az egyház jogos igényét — amíg a teljes kártérítés anyagi fedezete megteremtődik a tulajdonjog megtartása mellett közös üzemeltetést tart szükségesnek.

Tóth

Az egyház képviselői kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az új szárny és a sportlétesítmények értékén felüli, teljes kárpótlást ítélne meg a kormány a városnak. Tóth Zoltán polgármester még bejelentette, hogy a kollégium ügyében — amelynek eredendően csak harmada képezte az egyház valamikori tulajdonát — intézkedett az eredeti állapot visszaállításáról, s amennyiben az egyház kéri a saját részét vissza, úgy annak átadásával szintén ragaszkodni fog a város a teljes kártalanításhoz. Majd ezt követően közölte, hogy sajnálatára nem sikerült az óvoda ügyében szerződést kötni. Az idén induló református óvoda új pedagógusainak bérét ugyanis kétséges, hogy tudja-e az önkormányzat fedezni. Célszerű lett volna, mondta, a város jelenlegi óvodahálózatában dolgozók közül választani. Nagy István lelkész értetlenségének adott hangot ezzel kapcsolatban, hiszen — mint mondta -— az egyik „hozott” óvónőjük a Szilády utcai óvodában dolgozott szerződéssel, a másik pedig szintén halasi illetőségű frissdiplomás fiatal, akinek eddig nem volt módjában dolgozni. Egyébként pedig csak azok közül választhattak, akik jelentkeztek.
Ezzel a további gondokra történő polgármesteri utalással s a megegyezés elmulasztásával zárult a feltehetően utolsó kerekasztal-tárgyalás a gimnázium ügyében Kiskunhalason." Hajós Terézia

(Petőfi Népe, 1992. augusztus 24. 7.)