A reformáció napján, október 31-én úgy gondoltuk, hogy érdemes felvetni, feltenni a kérdést. Kevés a forrás a korszakból, és még kevesebb Halas térítése kapcsán. A mohácsi vész után kibontakozó reformáció igen nagy hatással volt a halasi népre. A város lakossága valószínűleg az 1530-as években tért át a római katolikus hitről a református vallásra. Ennek pontos körülményeit nem ismerjük, de annyi leszögezhető, hogy az ekkor bekövetkezett vallásváltás évszázadokra meghatározta és meghatározza az itt élők életmódját. Egyes feltevések szerint a református földesúr, Török Bálint kényszeríttette a halasiakat a református vallásra. Mások szerint Szegedi Kiss István, az ismert hittérítő hatására tértek át a római katolikus vallásról a protestáns hitre. A következőkben idézünk néhány kutatót a téma kapcsán.
"Tudjuk, hogy a mohácsi vész utáni időkben Halas is a reformációt fogadta el. Skaricza Máténak „Szegedi élete“ című műve szerint 1560 körül Szegedi Kiss István, a nagy reformátor téritette át a halasiakat. Ha azonban tekintetbe vesszük azt az okiratokkal igazolt körülményt, hogy 1535-1541 körül Halasnak Enyingi Török Bálint hires hadvezér volt a földesura, aki a birtokában volt Debrecen, Cegléd és Pápa városokat reformálta, valószínűnek kell tartanunk, hogy Halas is az ö korában vette fel a reformációt.
Akármelyik évben ment végbe a reformáció Halason, bizonyos, hogy az újított hitet vallók itt is mint más helyeken a volt katholikus templomot használták továbbra is isteni tiszteletük céljára.
Tudjuk, hogy Halas 1566-ban és az 1596-1600 évek közötti időben a török-tatár hadak következtében elpusztult, s az utóbbi pusztulás után mintegy harminc évig lakatlan..." (Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. Kiskunhalas, 1924.)
Szegedi Kiss István
"Mivel a XVI. század a reformáció látványos előretörését hozta - az ország lakosságának jóval több mint 80%-a valamelyik protestáns felekezet híve volt -, joggal felvetődik a kérdés: milyen vallású volt az újjátelepült Halas?
Ennek eldöntéséhez pillanatnyilag egyetlen fogódzónk van: Miskei György feljegyzéseinek azon része, amelyben hosszadalmasan beszámol egy fiatal szegedi polgárnak, Csütörtök Lászlónak és társainak az eperdi pusztán történt megtámadásáról, meggyilkolásáról és a halasi templomban való 1575. október 21-i eltemetéséről.55 Amennyiben bebizonyosodnék, hogy a Szeged történetében komoly szerepet játszó Csütörtök család katolikus volt, úgy a halasi templomot is katolikusnak, ha protestáns, protestánsnak minősíthetjük. (Szeged ugyanis nincs olyan messze Halastól, hogy - amennyiben az utóbbi „nem megfelelő” vallású lett volna - a holttestek hazaszállítása gondot okozhatott volna. így sem értjük, hogy miért Halason helyezték örök nyugalomba.)" (Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt. In: Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
Török Bálint
"Halas törzsök lakossága a reformáció kezdete óta református és mai számbeli kisebbségük ellenére is főtényezői a város életének." (Erdei Ferenc: Futóhomok - a Duna-Tiszaköze földje és népe, Athenaeum kiadása, Budapest, 1937.)
A halasi református templom ábrázolása
Összeállította:
Végső István
