Évszázados kívánsága valósult meg a felsővárosiaknak azzal, hogy 1933. május végén felszentelték, átadták az ottani kápolnát. Nagyon nehezen haladt a televásárlás, az engedélyeztetés, az építkezés, de a gyülekezet összefogása és azon szerencsés esemény, hogy katonaság érkezett a városba, végül sikert hozott. Haász István tábori püspök szentelte fel a felsővárosi, helyőrségi kistemplomot. A kis szakrális épületnek két védőszentje is van: Jézus Szíves és Lisieux-i Kis Szent Teréz.
"...a Városnak fölső végin van egy magános nagy halom, mely felől az a traditio, hogy Mátyás Király idejibe ezen Városban lévén az Kunok Széke, az akasztófa azon volt, aminthogy a mai napig is Akasztóhegynek neveztetik." - szól Kiskunhalas 18. század végi leírása az Akasztóhegyről. Sokáig valóban kivégzőhely volt, a boszorkányüldözések rettentő és végzetes helyszíne. A 19-20. század fordulójára viszont kedvelt területévé vált az építkezéseknek. Családi házak, kert, liget, majd iskola is itt létesült.
A római katolikusok száma meredeken nőtt a 19. századtól kezdve. A 20. században már meg is előzte az addig többségben lévő reformátusokat. Az alsóvárosi plébánia tehermentesítése, de felsővárosi katolikusok számának növekedése miatt is fontossá vált egy másik templom felépítése. A városi tanács ezt folyamatosan akadályozta.
Ám 1930-ban a Római Katolikus Egyházközség Templomépítő Bizottsága elhatározta, hogy a Felsővárosban, az elemi iskola melletti Erzsébet királyné kertet megvásárolja, és templomot épít ott. Ezt is megakadályozták. 1932-ben viszont megvették a kert mögötti házat. Az engedélyek kiadása onnantól kezdve felgyorsult, hogy a Hajmáskérről Kiskunhalasra települő Balogh Ádám kerékpáros zászlóaljnak is szüksége van helyőrségi kápolnára. A város vezetés meghátrált.
Balogh Ádám kerékpáros zászlóalj Kiskunhalason
A templomépítési munkálatokat Tóth Lajos vállalkozó végezte. 1932. októberben volt az alapkőletétel, melyre a váci megyéspüspök, dr. Hanauer A. István is eljött. A helyi média így számolt be erről: "Az alapkőletétel idején alig egy-két méter falrészek álltak készen és a csodálatosan szép időnek köszönhető, hogy az építés munkája zavartalanul és serény tempóban folyhatott annyira, hogy ma már a kápolna teljesen készen áll és tető alatt van. Mint megtudtuk, a kápolnán most már csak vakolat és egyéb apróbb munkák vannak, olyanok, amelyeket az esős idő már nem hátráltat, legfeljebb csak meglassít. Most már minden jel szerint semmi akadálya sem lesz annak, hogy még az idén átadhassák magasztos hivatásának." (Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932. október 8., 1.)
Felsővárosi kápolna
1933. május 14-én Dr. Kovács Vince plébános szentelte fel a kápolna harangjait. 1933. május 23-án érkezett Zadravecz István utódja, dr. Haász István tábori püspök a városba, hol a kerékpáros zászlóalj tisztikara látta vendégül. 90 éve, 1933. május 24-én, áldozócsütörtökön, dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az új templomot. A média ezt írta: "...a püspök asszisztenciával csendes misét mondott, kint a templom előtt pedig tábori misét mondott dr. Kovács Vince kanonok. A püspök miséje közben érkezett meg a templomba Preszly Elemér főispán, aki az oltár mellett foglalt helyet. Tizenkét óra után ért véget a szentelési szertartás, végeláthatatlan sorokban kígyózott hazafelé a tömeg. Az ünnepi bankett a Kat. Önképző Egyesületben 150 terítékes bankett volt egy órakor. Ezen részt vett a püspök, a főispán, Ney Géza főjegyző, dr. Fekete Imre polgármester, dr. Musa István országgyűlési képviselő, a zászlóalj tisztikarának több tagja Bittó alezredessel, ott voltak a társadalom vezető tagjai is. Meg kell emlékeznünk Tóth Lajos építészről, aki áldozatos lélekkel járult hozzá a nagy műhöz és ugyanakkor díszes polcon Szolnoky János volt halasi, jelenleg monori káplánról, aki ritka agilitással végzett munka után, íme, most Áldozócsütörtökön meghatottam szemlélhette az Úr hajlékát, kedves kis szentjének egyik legújabb csodatételét." (Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933. május 27., 1-2.)" Egy másik lap így írt a nevezetes napról: "Csütörtökönhatalmas tömeg gyűlt össze a plébánia templomnál, ahonnan körmenetben indultak a szépen felvirágzott kistemplomhoz. Mire ideért a processió, már tele volt a templom előtti tér áhítatos várakozókkal. A körmenet megérkezte után azonnal megkezdődött a templomszentelés szertartása, melynek végeztével dr. Haász István elmondotta óriási hatású beszédét." (Halasi Hírlap, 1933. május 30., 3.)
dr. Haász István tábori püspök a helyőrségi kistemplom felszentelése közben
Bár dr. Kovács Vince plébános már 1933. júniusban eltávozott, de utóda Baranyi László is magáénak érezte a kistemplomot. Így beszélt róla: "Ez a kis templom örök bizonysága annak, hogy katolikus öntudattal, megértő szeretettel, áldozatos tettükkel és fáradságot nem ismerő munkával a mai nyomorúságos időben is nagyobbat lehet alkotni, mint akkor, ha anyagi jólét van ugyan, de nincs hozzá vallásos és áldozatos szellem." (Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934. január 6., 2.)
Lisieux-i Kis Szent Teréz
Hatalmas búcsúk, nagy létszámú misék voltak a jellemzőek a következő időkben. Ám történtek a bűnügyi és az anyakönyvi hírekbe való események is. Betörők jártak 1936-ban a felsővárosi templomban. Fiatalokat kergetett el egyszer a harangozó, sekrestyés. Majd később a rendőrség csípte fülön a bandát. Kiderült, hogy hét alkalommal eltulajdonított pénzt mozira, fagylaltra, cigarettára költötte a 3 fős iparostanonc csapat.
1937-ben pedig Lakatos Vince, a Halasi Hírlap felelős szerkesztője itt vezette oltárhoz Vass Terikét. Tanuk voltak a vőlegény részéről Baranyi László esperes-plébános, a menyasszony részéről dr. Kocsis Antal orvos.
Felsővárosi templom
A templom 1971 után lelkészség végül 1983-ban Jézus Szíve plébánia rangra emelkedett. Két búcsút tartanak: Jézus Szíve és Kis Szent Teréz ünnepét követő vasárnapokon.
Végső István
istvan.vegso@gmail.com
vegso.halas.hu
