2024-ben ismét neves, egyben emlékezetes, örömteli és szomorú évfordulókra emlékezhetünk. Halál, járvány, világháború mellett születések, iskola, egyesület és újság alapítások, máig álló műemléki épületek és szobrok kerültek átadásra.
1439-ben említik először városként Halast az oklevelek. Egy tatár-török pusztítást követően 1569-ben újratelepítették településünket. A források jelenlegi állása alapján nálunk 1664-ben létesült az első református iskola.
Török dúlás Magyarországon
Három borzalmas pestisjárvány is végig söpört rajtunk 1679-ben, 1709-ben és 1739-ben. A római katolikusok engedéllyel való letelepülését és egyházuk létrejöttét 1769-re tesszük. Az első városábrázolás 1784-ből való. Egy céhlevélen látható helységünk néhány mai is jellegzetes épülete. 1789-ben becsatlakoztunk az akkori modern „hírközlés” vérkeringésébe. Ekkor indították el a Pest-Zimonyi postakocsi-járatot, amely érintette Halast is. 1834-ben adták át a klasszicista városházát.
1849. január 23-tól hatalmas menekült áradat lepett el minket. Az ún. Mária-napi szaladás alkalmával közel ezer bácsfeketehegyi elűzött magyart fogadtunk be nyolc-kilenc hónapra. 1874-ben létesült a Révész György-féle Régiségtár.
1919-ben a proletárdiktatúra eseményei városunkat is elérték. 1924-ben megalakult Halason a Levente Egyesület. 1929-ben Kiskunhalas megyei város lett. 1944. március 19-én a halasi utcákra is begördülnek a német megszállók katonai járművei. 1944. május 22-én létrehozták a helyi gettót, majd június 17-én deportálták az itteni zsidóságot 1944. október 11-én tömegmészárlás történt a vasútállomáson. 196, főként pesti munkaszolgálatos volt az áldozat. Ebben a hónapban hagyta el a várost a Balogh Ádám kerékpáros zászlóalj. 1944. október 23-tól szovjet (katonai) megszállás vette a kezdetét városunkban.
Izraelita tanulók osztálykiránduláson
1944. december 24-én érte az eddigi legnagyobb bombatámadás a települést. Számos halott, sebesült és romba dőlt ház emlékeztetett a pusztításra.
1949-ben megkezdődik a kulákok listába vétele és megkülönböztetése. 1954. október 1-től járási jogú város lett Kiskunhalas (Borota, Balotaszállás, Harkakötöny, Jánoshalma, Kelebia, Kisszállás, Kéleshalom, Kunfehértó, Rém, Tompa, Zsana). 1959-ben átadták az új autóbusz pályaudvart és piaccsarnokot. 1964-ben a Halasi Csipkéről bélyegsorozatot adott ki a Posta. 1969-ben a Gépipari Vállalat jogutódjaként kezdi meg működését a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi egysége. 1974-ben megkezdte működését az új, gépesített kenyérgyár, valamint a korszerűsített vágóhíd. 1979-ben megalakult a Nemes Tanács, illetve megtartották az első múzeumkerti esték programot. 1984-ben adták át az ÁMK épületét és a Csipke Hotelt. 1984-ben megszűnt a Kiskunhalasi Járás.
1989-ben magyar területről tőlünk kezdték el először kivonni a megszálló szovjet csapatokat. Ebben az évben megalakultak a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt helyi szervezetei. Ugyanekkor a Hősök terén (újra) megemlékeznek 1956-os forradalomról.
ÁMK udvara
Épített örökségeink szempontjából is nevezetes év az idei. 1769-ben létesítették a római katolikus temetőt, illetve az alsóvárosi templom alapkőletétel is ekkor volt. 1799-ben építették fel az első halasi szélmalmot, a Kuruchalmon. 1874-ben adták át a Mária kis Jézussal szobrot az alsóvárosi katolikus templomnál. 1904-ben átadták a Gazdasági Bank (régi posta) épületét és a Búsuló kuruc szobrát (Damkó József). 1939-ben építették fel a Kőkúti és a Sóstói elemi iskolákat. 1944-ben avatták Baranyi László emléktáblát (Gulyás József). 1959-ben adták át az 1919-es mártírok emléktábláját. 1964-ben volt a Szilády Áron dombormű (Szebényi Imre) átadása.
1974-ben történt a Halasi csipke (Nyírő Gyula) és a Kiskun Tudomány szobrok (Szebényi Imre) valamint a Semmelweis Ignác dombormű (Humenyánszky Jolán) átadása. 1979-ben avatták a Tanácsköztársasági emlékművet (Buda István). 1984-ben elkészült az emléktábla Stepanek Ernő tiszteletére, és a Szűts József mellszobor (Búza Barna). 1994-ben avatták a Csipkevarró szobrot (Barth Károly, Mozer Ilona) és a Zsinagóga felújítása adományozók táblája (Csábi László) átadása is ekkor volt. 1999-ben volt a Bibó István emléktábla (Molnár Jenő), az Iskola-jelző tábla (Molnár Jenő), Batthyány Lajos és az Aradi vértanúk emlékműve (Batos Endre, Csák Attila), az az Idősek nemzetközi éve és Halasi Múzeum emléktábla (Zalatnay Pál, Fritz Mihály, Szanyi Béla) valamint a Thorma János szobor (Szabó Vera) átadása is. 2004-ben A Búsuló kuruc szobránál átadták a Kuruc szobor emléktábláját (Per-ka Bt.). Ugyanekkor volt a csipkeházi szoborsétánynál a Gyárfás István mellszobrot (Rácz-Fodor Katalin) és Fridrich Lajos mellszobor (Csák Attila, Rácz-Fodor Katalin) valamint a Kölcsey utcai Európa parkban Kronach és Kiskunhalas testvérvárosi dombormű (Heinrich Schreiben), Uniós csatlakozás emlékoszlop (Kosza István), Hinta emlékmű (Andrej Szarek), Erdélyi hagyományos kopjafa (Szőcs Levente) és a Győzelmi kereszt (Magyarkanizsai Cédrus Asztalos műhely) nevű alkotások átadása.
Mária a kis Jézussal szobor
Egyesületek, alapítványok tekintetében is sok évfordulója van az esztendőnek. 1884-ben alapították az Izraelita Betegsegélyező Egyletet. 1889-ben létesült a Chevra Kadisa. 1924-ben volt a Református Önképzőkör megalakulása. 1929-ben történt a Bogárzópusztai Gazdakör, a Felsőszállási Tanyai Közművelődési és Gazdakör, a Kiskunhalasi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete alapítása. 1929-ben alakult a Kiskunhalasi Katolikus Legényegylet és a Pirtói Gazdakör is. 1934-ben hozták létre a Kiskunhalasi Sportligát és a MOVE Kiskunhalasi Társadalmi és Sport Egyesületet is. 1939-ben alapították a Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége helyi szervezetét. 1944-ben jött létre Zsanapusztai Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet. 1979-ben alakult a Szathmáry Sándor Kertbarátkör. 1989-ben létesítették Stúdió Táncklubot.
Újság- és nyomdaalapítások terén is igen sok évfordulója van a városnak. 1904-ben történt a Kiskunhalasi Újság című lap elindítása. 1914-ben indult el Kiskunsági Tanügyi Értesítő című lap. 1919-ben alapították a a Halasi Munkás, a Halasi Vörös Újság és a Halasi Újság című lapokat. Ekkor kezdte meg működését a Nemzeti Nyomda. 1929-ben történt a Halasi Katolikus Lap című újság elindítása. 1934-ben került a standokra a Gyümölcskultúra és a Magyar Virradat lap is. 1939-ben volt a Kunsági Napló elindítása. 1939-ben történt Brecska Antal nyomdájának létrehozása. 1944-ben indult el a Halasi Hírek, majd a Halasi Hírlap című lap is. 1949-től jelent meg a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete Délközéposztálya Körlevele című újság. 1989-ben a Műhely Napló című lap indult el. 1994-ben a Firkász című diáklap, a Halas Zsaru a Halasi Vasárnap, a Szilády Szilánkok és az az Új Hét című lapok alapítása is megtörtént. 1999-ben indult a Halasi Újság és a Naprózsa című városvédő lap.
Születések évfordulóiban is bővelkedik az év. 1774-ben született Tóoth János jegyző, helytörténész. 1784-ben volt Tormássi Lajos orvos születése. 1799-ben látta meg a napvilágot Révész György lakatos mester, helytörténeti kutató. 1819-ben volt Práger Ábrahám orvos, százados születése. 1824-ben született Bangó Péter író, ügyvéd, újságíró és Török Elek főbíró. 1829-ben született Szász Károly református püspök, irodalmár, MTA tag. 1834-ben volt Gaál Endre tanár születése. 1839-ben történt Brázay Kálmán nagykereskedő, Stern Sámuel orvos és Szilády János református lelkész születése. 1844-ben született Balogh László orgonista, gimnáziumi zenetanár és Hetesy Viktor református lelkész, író. 1849-ben született Latabár Dezső színész. 1854-ben született Szathmáry Sándorné gazdálkodó.1859-ben történt Révész Gyula állatorvos, Szabó Gy. Iván filológus születése. 1869-ben született Bernáth Lajos író és Gyugel Kálmán építész. 1874-ben volt dr. Kadosa Marcel jogász, politikus, újságíró születése. 1879-ben látta meg napvilágot dr. Dózsa Zsigmond tanár, lelkész, dr. Thuróczy Dezső jogász, polgármester, dr. zalai Szalay László író, jogász, újságíró. 1889-ben született Makay Károly gyógyszerész. 1894-ben volt dr. Gusztos Károly jogász, polgármester és Fröhlich Lajos tanító. 1899-ben volt Gulyás Pál költő születése. 1904-ben született Balogh László orgonista, gimnáziumi zenetanár, Buda Imre költő és dr. Bácsalmási Antal jogász, sportoló. 1914-ben történt Darányi Dénes kereskedő, faesztergályos, Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész, Földes László politikus, Halász Géza igazgató és Kurdics József tanár születése. 1919-ben látta meg a napvilágot Jeszenszky Tibor evangélikus lelkész és Váczi György könyvkötő. 1924-ben született Práger Miklós könyvtáros, kereskedő.
Halálozások kapcsán is számos lehetőségünk lesz az emlékezésre. 1739-ben hunyt el Kőrösi István református lelkész. 1779-ben halt meg Tary István főbíró. 1814-ben hagyta el az árnyékvilágot Péter István gazdálkodó, nádori táblabíró és Tormássy János református püspök is. 1839-ben volt Péter Imre nádori táblabíró halála. 1864-ben halt meg Péter Zsigmond táblabíró, királyi udvarnok. 1874-ben hunyt el Révész György lakatos mester, helytörténeti kutató és Szekér József főbíró is. 1889-ben történt Grósz Móric tanár halála. 1889-ben következett be Szilády János református lelkész halála Bácsfeketehegyen. 1894-ben hunyt el Balajthy Dénes gimnáziumi tanár. 1904-ben hunyta le a szemét örökre Bessenyei Ferenc főszolgabíró, író, dr. Szuper Lajos honvéd orvos, Péter Dénes földbirtokos, író is. 1909-ben volt Gaál Lajos főhadnagy, gazdálkodó halála. 1914-ben történt dr. Dobó Menyhért orvos és Korda Imre tanár, író, szerkesztő halála. 1914-ben történt Mészöly István gazdálkodó halála. 1934-ben hunyt el Stepanek Ernő tanár, csipketervező. 1944-ben halt meg dr. Kadosa Marcel jogász, politikus, újságíró, Gulyás Pál költő, Strasser Olga tanító és zalai Szalay László író, újságíró, jogász is. 1954-ben hunyt el Markovits Mária. 1959-ben történt dr. Kathona Mihály jogász, polgármester és Musa István országgyűlési képviselő halála. 1964-ben hunyt el Bédi Sándor festőművész. és Csonka Mihály gazdálkodó. 1969-ben volt Zseni Katalin fényképész halála. 1974-ben hunyt el örökre a szemét dr. Kovács Vince plébános, Jeremiás Lajos tanár és Zseni Benjáminné fényképész is. 1979-ben halt meg Rabstein Imre gyógyszerész. 1984-ben halt meg dr. Szentmiklós László főorvos, Kökény Mihály gépészmérnök, mb. városvezető, Vorák József múzeumigazgató is. 1989-ben hunyt el Mácsai János tanár, igazgató, hivatalnok és Ulakcsai Antal református lelkész. 1994-ben halt meg dr. Szabó Miklós politikus, tanár, Nagy Szeder István mérnök, politikus. 1999-ben hunyta le örökre a szemét Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész, dr. Kannás Lajos pszichiáter, költő, Kurdics József tanár, Tóth Abonyi Balázs szíjgyártó mester is.
Végső István
