Bauer Rezső Ignác Boldizsár (1879-1932) volt az egyetlen magyar, aki aranyérmet szerzett anno, az első párizsi olimpián. Felesége kiskunhalasi volt, aki a Berki családból való volt. Ez 124 éve az első és az egyetlen magyar aranyérem férfi diszkoszvetésben. Ő az első magyar atléta, aki magyar aranyérmet szerzett. Állítólag ő alkalmazta először a fordulásos stílust, ami a mai modern diszkoszvetés alapja. Ki volt ő? Bauer Rudolf vagy Bauer Rezső a neve? Mi köze városunkhoz?

Bauer Rezső Ignác Boldizsár 1879. január 2-án látta meg napvilágot, Budapesten, a Ferencvárosban. Római katolikus családból származott. Édesapja Bauer János (1843k-1886) molnármester, édesanyja Gräfl Erzsébet (1841-1898) volt. Molnár családból származott, talán a testalkata is ennek volt köszönhető. Apja molnármester volt, de anyai nagypapája, Gräfl Ignác (1812k-1885) is. Viszont hét testvére közül senki nem élte meg a felnőttkort, különböző betegségekben hunytak el. Bauerék malmokkal (Soroksári út, Lágymányos) és pékséggel (Baross utca) is rendelkeztek. A IX. kerületi Soroksári út 59-ben laktak. Bauer Rezső nem volt különösen kiemelkedő vagy rossz tanuló. A IX. kerületi Knezich utcai polgári fiúiskolába, majd a IV. kerületi községi főreáliskolába járt. Utóbbiban érettségizett 1897-ben. Fogalmazzunk finoman: mindenből átengedték. Az édesapja korán, 1886-ban elhunyt, majd az özvegy vitte a vállalkozást, de ő is már 1898-ban meghalt (agyhártyagyulladás volt a halálok mindkettő szülőnél). 

Bauer Rezső Ignác Boldizsár születési anyakönyvi bejegyzése (familysearch)

Bauer 1895-től 1898-ig a BTC (Budapesti Torna Club) sportolójaként több sportágban súlyemelésben, gátfutásban, síkfutásban, kötélmászásban, magasugrásban, úszásban, öttusában, birkózásban, kalapácsvetésben, evezésben és labdarúgásban is kipróbálta képességeit. 1895-től a korabeli sajtó is rendszeresen beszámolt ezekről az eredményekről. 1897-ben már így írtak róla: "Bauer Rezsőnek 30.5-es méteres dobása kimagasló eseménye volt a napnak s Bauert az ország első athlétái sorába emelte." (Magyar Kerékpáros és Athletikai Sport, 1897. 10. 3. 478.) Élsportolói aktivitásában nem kevés szerepe volt a családi és ismerősi környezetnek, a vele szinte egyidős bajnokok sorának is. Unokatestvéreinek is nagy hatása lehetett rá. Gräfl Ödön (1877-1972) a balatoni átúszás örökös bajnoka volt és a magyar úszásstílus megteremtője. (Balatoni) Gräfl Károly (1878-1945) szintén a balatoni átúszás bajnoka és a magyar vízilabdázás megteremtői voltak testvérével együtt. Ők is több sportban jeleskedtek, mint a birkózás, az evezés és a műugrás. És persze ne feledjük, hogy a BTC-ben sportolt ekkor Hajós (Guttmann) Alfréd (1878-1955) is. Bauer Rezső 1898-tól jogi egyetemi tanulmányokat folytatott. 1899-től a magyaróvári Gazdasági Akadémián tanult. Bár a BTC színeiben, de a helyi atlétikai klub színeiben készült az 1900-as párizsi olimpiára.

Bauer Rezső (wikipedia)

A kor "szokásainak megfelelően" Bauer is a saját pénzén utazott ki az olimpiára, önmaga mecénása volt. Az olimpiai próbajátékokon már remek eredményt ért el (38.10 m). Az olimpiai döntőben háromszor is a nézők közé vágta a diszkoszt, fordulásos technikája még nem volt kifinomult. 1900. július 15-én 36,04 méterrel lett olimpiai bajnok, ami akkor olimpiai csúcs volt. Legandák szerint nem a magyar himnuszt játszották neki, mert amerikai vagy brit győzelmet várt mindenki az atlétikai számokba. A francia zenekar először az amerikai, majd az osztrák császári himnuszt kezdte el. Állítólag kárpótlásként egy magyar csárdást is elhúztak, mivel nem tudták a magyar nemzeti imádság dallamát. Két dolog is ellentmond ennek a "himnusz-legendának". Egyszer, a próbajátékot Bauer nyerte, tehát esélyesként érkezett a döntőbe. Másfelől az ezüstérmet sem amerikai nyerte, hanem egy cseh versenyző. A párizsi világkiállítás elnyomta az olimpiát, sokkal nagyobb volt az érdeklődés iránt. Talán, ennek is köszönhető, hogy az olimpián érmeket sem osztottak, hanem a világkiállítás szép, díjazott termékeiből lehetett választani a győzteseknek. Bauer egy díszes cukortartót választott, érem helyett azt kapta meg.

Sportrovat - Magyarország, 1900. július 19. 7. (arcanum)

Az olimpia után nem folytatta az atlétikai pályafutását, hanem belevágott az evezősportba. A Pannónia evezőcsapatban sportolt. Innentől kezdve használta egyre gyakrabban a Rudolf keresztnevet, mint sportoló. [A korszak nagy félreértése, hogy a Rezső név a Rudolf névből származik.] Majd ettől a sportágtól is eltávolodott. Állítólag hobbiból, és hogy a náluk vendégeskedőket szórakoztassa a diszkoszvetést folytatta, és akár 40-42 métert is dobott. Ha ez igaz, akkor ez neki és Magyarország számára is komoly, elszalasztott éremszerzési lehetőség volt. Az 1904-es St Louis-i és az 1908-as londoni olimpiákon is dobogót jelentett volna egy-egy ilyen dobóeredmény. Állítólag ezt mondta: „Minden versenysport egészségtelen!”

 Eiffel-torony  (wikipedia)

És, hogy legyen kiskunhalasi, kiskunsági vonatkozása is a történetnek, lássuk mi közünk volt Bauerhez. Miután az evezősportot is felhagyta az olasz hercegi család, a Boncompagni-Ludovisi-ek birtokában lévő kisszállási uradalomban lett gazdatiszt. Valószínűleg ekkoriban járhatott át Kiskunhalasra, A város jelentős birtokos családjából, amely rokonságban állt szinte az összes fontos helyi református nagygazda és értelmiségi famíliájával a Berkiek közül választott magának házastársat. Berki Jolán (1887-1973), a református dr. Berki Antal (1852-1920) ügyvéd és a kecskeméti Bulcsú Etelka (1865-1945) közös gyermeke volt. Ők is nyolcan voltak testvérek, mint Bauerék, de sokkal szerencsésebbek voltak az életkor tekintetében, többségük megérte a felnőttkort. Az eljegyzésről még az országos média is beszámolt: "Hymen. Bauer Rezső 1900. évi olympiai világbajnokunk eljegyezte Berki Jolán kisasszonyt." (Sport-Világ, 1905. január 1. 4.) 1905. február 7-én, Kiskunhalason kötöttek házasságot. Bauer neve hivatalosan, az anyakönyv szerint még mindig Rezső Ignác Boldizsár volt. A már halálos beteg Vári Szabó István (1827-1906), Kiskunhalas első polgármestere adta össze őket, mint anyakönyvvezető. Egyházi esketésünkön Szilády Áron (1837-1922) református vezetőlelkész, nyelvész, MTA-tag, volt országgyűlésiképviselő szolgált.  A kiskunhalasi sajtó is beszámolt a nászról: "Berki Antal ügyvéd és neje Bulcsu Etelka bájos leányát, Jolánkát, e hó 7-én vezette oltárhoz Bauer Rezső földbirtokos, A díszes esküvőn násznagyok voltak: Háry Gyula budapesti festőművész és Musa Benő. A fiatal pár az esti gyorsvonattal a fővárosba utazott." (Kiskunhalasi újság, 1905. február 23. 4.) Bauer Rezső és Berki Jolán közös gyermekei Bauer Katalin (1905 -1997) (dr. Misley Károlyné), Bauer Jolán (1908 -1988) (Símig Tamásné) és Bauer Rudolf (1926 - 1985) voltak. Utóbbi később Berkyre magyarosította a nevét.

Vári Szabó István, dr. jogász, az első kiskunhalasi polgármester  (manda)

Az első világháború elején Bauer tartalékos főhadnagyként a m. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezredben szolgált. Pécsen teljesítette tényleges szolgálatát. 1914-ben. 30 hónapig a szerb, a montenegrói és az orosz frontokon századparancsnok volt. Kitüntetései 3. osztályú katonai érdemkereszt, Károly csapatkereszt voltak. 1918 októberében századossá léptették elő, ezután szerelt le.

 Bauer, 1930 körül  (arcanum)

Már a világháború előtt a Harta környéki Sós-ér pusztán kezdett el gazdálkodni. Az első világégést követően (is) ide vonult vissza. Valószínűleg szív, szervi gondjai egyre inkább elhatalmasodtak rajta. Az 1924-es párizsi olimpia előtt megkérdezték élményeiről, emlékeiről egy "Bauer Rezső, az első magyar olympiai atléta világbajnoka Sósér-pusztán gazdálkodik" című újságcikkben. (Színházi Élet, 1924. március 23. 82.) Az anekdotákat újra elsoroló Bauer úgy tűnik, hogy például elért eredményére rosszul emlékezett, mert azt állította a lap szerint, hogy 38,10 méterrel lett olimpiai bajnok (összekeverte a próbajátékkal). 1932. november 9-én, reggel 7 órakor hunyt el szívbénulásban. A Fiumei úti temetőben található a sírja. Bár Bauer Rudolfként anyakönyvezték a halálát, a hivatalos névváltoztatásnak nincs nyoma. A korabeli sajtó jórésze is Bauer Rezsőként hivatkozott rá a nekrológokban. Az olimpiai szakirodalom viszont következetesen Bauer Rudolfként nevezi meg őt. Sőt, vannak kiadványok, amelyek külön kiemelik, hogy egyes helyeken tévesen írták róla, hogy Bauer Rezső. Pedig a Rudolf valószínűleg csak a sportolói, evező-sportbeli (ál)neve volt, esetleg a családban használatos "beceneve". De nemcsak a keresztneve okoz rejtélyt a kutatóknak. Bauer halála után a párizsi olimpia második helyezett cseh dobóatlétája, František Janda-Suk (1878-1955) (is) azt állította, hogy ő találta ki a fordulásos technikát.... 

Emléktábla, Mosonmagyaróvárott (kozterkep)

Bauernek Budapesten van emléktáblája, Mosonmagyaróváron szintén, de ott utcát is elneveztek róla. Győr-Moson-Sopron vármegye sport díját és a Nógrádi Dobó Clubot is őróla nevezték el. 

 Végső István

istvan.vegso@gmail.com