Negyven éve hunyt el Ván Benjámin (1892-1985) református lelkész, író. Sokak Béni bácsija, a Ván Béni. Bár rengetegen kedvelték és felnéztek rá, de ő sokszor jobban szerette a növényeket, állatokat. Küzdött az egyházával, de a mindenkori államapparátus sem nézte jó szemmel kijelentéseit, szúrós odaszólásait. Kedvelt, de megosztó alakja ő a régi Halasnak. Reá emlékezünk egy eddig publikálatlan, százéves írásával, ami jól példázza a nézeteit és zsenijét is. Kálvini út, jézusi út vagy más? Vánnak mindig ugyanaz volt a válasza, de mindig más, találó példázattal. 

Világszerte mintegy 38 millióan tartoznak a cserkészmozgalomhoz (Scout Movement). Ez a Föld legnagyobb ifjúsági mozgalma, közel 216 országban működnek csapatai. A nemzetközi cserkészet 1907-ben, míg a hazai 1910-ben indult el. A Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben hozták létre. Kiskunhalason az 1920-as évektől a református gimnázium berkein belül kezdett szerveződni. 1924-től 289. sz. Bocskai István cserkészcsapat néven kezdte meg a működését a szervezet. Idén 100 éves a halasi cserkészet, és 35 éves az újraindult helyi cserkészmozgalom.

Az utolsó 48-as halasi honvéd halála. - Egyre fogy az országban azok száma, akik a magyar szabadságharc véres napjaiban fegyvert ragadtak s siettek a haza védelmére. Városunkban Kupa László az utolsó 48 as honvéd, a ref. egyháznak 34 évig volt egyházfija halt meg f. hó 15 én 83 éves korban. Az elhunyt életében tevékeny munkásságot fejtett ki és mindenütt nagy tiszteletnek örvendett. Utolsó útjára november 17-én délután 2 órakor kisérték ki nagy közönség részvétele mellett." Így írtak 1916 novemberében Kupa László csizmadiáról. Valóban a hon védelme miatt ragadt fegyvert, de nemzetőr volt. Ám lássuk, hogy mit tudunk róla.

A régi hagyomány szerint Mátyás király rettenthetetlen zsoldosseregét Halas határában oszlatták fel. Ez a hadsereg volt a XV. századi Közép-Európa legrettegettebb és legeredményesebb hadereje, amely elsősorban magyar, cseh és német zsoldosokból állt. A király halála után a magyar állam pénzügyi gondjai tovább nőttek, elviselhetetlenné váltak. A fekete seregneknevezett haderő már 1490 előtt sem kapta meg a neki megígért magas zsoldot. Ezért többször is fosztogatásokba kezdtek az ország egy-egy részén.

Közel 380 esztendeje csendült meg az első harang a kiskunhalasi református templomban. 1643-ban, Eperjesen öntötték az egy mázsa nehézségű harangot. Felirata: In Honorem Dei fudit me Georgius Vie D. in Eperjes, 1643.(Isten dicsőségére öntötte Vie György Eperjesen 1643). Ezt a harangot az első világháború idején gyűjtötték be és lett belőle ágyú, lőszer.

Bauer Rezső Ignác Boldizsár (1879-1932) volt az egyetlen magyar, aki aranyérmet szerzett anno, az első párizsi olimpián. Felesége kiskunhalasi volt, aki a Berki családból való volt. Ez 124 éve az első és az egyetlen magyar aranyérem férfi diszkoszvetésben. Ő az első magyar atléta, aki magyar aranyérmet szerzett. Állítólag ő alkalmazta először a fordulásos stílust, ami a mai modern diszkoszvetés alapja. Ki volt ő? Bauer Rudolf vagy Bauer Rezső a neve? Mi köze városunkhoz?

80 éve, 1944. június 17-én vitték el a két kiskunhalasi gettóból a helyi zsidóságot. Közel félezer ember szállítottak át a szegedi gyűjtőtűborba, majd innen német halál- és munkatáborokba deportálták őket. A friss apuka, Dr. Kálmán József (1905-1995) kiskunhalasi orvos írásban megjelent visszaemlékezéséből idézünk azokról a napokról.

Ismeretlen utcanevek kapcsán egy újabb személy kerül a fókuszba. Imreh Mária (1892-1964) okleveles óvónő volt. Hódmezővásárhelyen végezte az óvónőképzőt. 1911-től a Kiskunhalasi Jótékony Nőegyleti óvodájának nevelője, vezetője és a helyi szegénysorsú óvodás gyermekek segítője volt.  Utcát neveztek el róla a Kertvárosban.

Alig ismerik már a nevét országosan és helyi szinten is. Péter Dénes (1837-1904) egy igazi polihisztor volt. Sikeres jogász, birtokos és író is volt. Emellett politikus és egyházi főgondnok is volt. 120 éve hunyt el. Egyik kedvenc lapja így búcsúzott tőle.

A régi, 19. századi húsvéti táncalkalmak, szokások sok naposak voltak, és bizony a férfias játékok is kötődtek hozzájuk. A verekedés, az alapos kútvizes locsolás és a végeláthatatlan bálozás is része volt a húsvétnak. A kiskunhalasi Nagy Czirok László (1883-1970) néprajzkutató gyűjtéséből válogattuk ezt az adatközlést.

Boldog húsvéti ünnepeket.