Világvége. A fejünkre esik az ég, üstökös jön, isteni végzet, tágul a világegyetem, vörösóriásból fehértörpe, majanaptár, atomháború, robotok lázadása, üvegházhatás, 2020 körül már nem lesz kőolaj és földgáz. Az emberiségnek kellenek a világvége konteók. A mai legdivatosabb elméletet klímaváltozásnak mondják. Nem vagyok a téma szakértője, de azért, ha összehasonlítjuk a jó néhány ókori, bibliai, vagy középkori, újkori forrást, akkor emlékezhetünk, tudhatunk olyan eseményekről, amikor folyók, kutak kiszáradtak, nagy áradások voltak. Ám ezt most a fokozott szén-dioxid kibocsátással, a műanyagok és a hatalmas szeméthegyek elterjedésével stb. magyarázzák. Ha jól sejtem utóbbi elítélendő környezeti rombolások nem voltak jellemzőek a 18-19. századra, mégis érdekes, rémisztő eseményekről olvashatunk. Következzen tehát néhány esemény Halas időjárás-történetéből a 18-20. század között.
1740/41 telén fagyos idő volt, hogy még a Duna vizét sem találták. Az ország nagy részén és így nálunk is befagytak a kutak, sok állat és ember megfagyott. 1774/75 telén ez megismétlődött. 1780-ban orkán
pusztított a határban, és sok állat elhullott. 1782-ben ugyanez történt. 1783-ban és 1784-ben akkora a szárazság, hogy a sáskajárás elpusztított minden termést. 1794-1797 között nagy a szárazság és
kemény a tél. Kenyeret kellett osztani a lakosságnak, hogy ne haljanak éhen.
Az 1807-es és 1816-os években orkán pusztította az állatokat a külterületen. 1860-ban és 1863-ban újra orkánok pusztítottak. 1863., 1864., 1865., 1866 éveiben: szárazság lépett fel, de a tél is nagy károkat okozott, hatalmas szelek pusztítottak pl: a gabonatermés elmaradt ezekben az években. 1863-ban minden szabad ég alatti vízlelőhely kiszáradt a határban. 1864. február 24-től orkán és hóvihar pusztított három napig. 1866 májusában egyes napokon -9C fok volt.
1871/72 éveiben belvíz pusztította a termést. 1873-tól szinte minden évben magas a belvíz, a vadvizek elvezetése nem megoldott. 1874-ben földrengés volt. 1875-ben és 1876-ban nagy szárazság, kisebb sáskajárás, nagyon fagyos tél volt, nem volt szőlőtermés. 1876-ban újra orkánok voltak a határban.
1884., 1885., 1886., 1889. éveiben nagyon fagyos és hosszú, március végéig tartó telek, száraz nyarak voltak. 1896. augusztus 6-án jégvihar volt, ami a termést mellett még a házak tapasztását, meszelését is leverte.
1904-ben hatalmas a szárazság, csak 29 nap volt eső a városban egész évben. 1911-ben földrengés volt az Alföldön. 1912. májusban hatalmas jégeső és vihar volt Halason. 1917-ben újabb nagy szárazság, csak 52 nap volt eső az év folyamán.
1924. augusztus 4-én, országosan is kiemelkedő nagy felhőszakadás volt a városban és határában (105 mm). 1930-as évek közepétől folyamatos a belvíz és talajvíz növekedésének problémája. 1937 elején több ház is összedőlt a magas belívíz miatt. 1938 első felében 60 napos szárazság Kiskunhalason. 1941-ben hatalmas belvíz pusztított Halason és a határban, rengeteg ház összedőlt, sokan lettek hajléktalanná.
Végső István
istvan.vegso@gmail.com
vegso.halas.hu