A számunkra igencsak gyászos kimenetelű első világháború centenáriumán talán érdemes néhány érdekességet előhalászni abból az időből. Fiume és Kiskunhalas történeti kapcsolatai igen csak vékonyak voltak mindig is. Ám a nagy világégés – és annak minden háborús, társadalmi és gazdasági változása - még ezt is felülírta.
1915-től Olaszország hadban állt az Osztrák-Magyar Monarchiával. Gyakoriak voltak az olasz támadások, akár vízen akár levegőben a magyar területek ellen. Közel 3000 ember menekült el onnan ekkor a háború miatt. Fiume akkoriban „háromnemzetiségű” (délszláv, olasz, magyar) kikötővárosként stratégiailag kiemelkedően fontos terület volt. Róma be is jelentette igényét a térségre. Így az itteni itáliai nemzetiség egyre inkább gyanússá és terhessé vált államunk számára.
Sokakat börtönbe zártak, majd 1915 májusától többeket internálásra ítéltek. Tápiósüly (Sülysáp) és Kiskunhalas lett a két terület, ahová ezeket az embereket a legnagyobb számban kiszakítottak eredeti lakóhelyeikről. Előbbi településre lényegesebb többen kerültek. Városunkba 15-25 fő közé tehető az olasz internáltak létszáma, míg a Tápióságba ennek hat-nyolcszorosa. Sajnos, az első világháborús iratok többsége leselejtezésre került, illetve elpusztulhatott, így csak egy névsor maradt fenn. Ebből tudhatjuk, hogy olyan „egzotikus” nevű emberek is megfordultak Halason, mint: Bartolomei Ferenc, Fonda Bertoló, Maskagiacomó Etsilia, Pechonió Italó vagy Caputi Ronaldóné. Valószínűleg a lovas csendőrlaktanyában helyezték el őket.
Sajnálatos, hogy Fiume helytörténetét feldolgozó kiadványok egy részében tévesen, leegyszerűsítve azt írták, hogy „mintegy száznegyvenen meghaltak a kiskunhalasi és tápiósülyi táborokban, alultápláltság és betegségek következtében”. Ez így nem igaz, hiszen városunkban nem tombolt akkoriban olyan járvány és éhínség, ami a fiumei internáltakat érintette volna, egyikük sem hunyt el itt. Míg sajnálatosan a másik internáló helyen bizony több mint 129 olasz lelte a halálát.
Kiskunhalason az első világháborúban egyébként szerb, orosz és macedón hadifoglyok is megfordultak. Főként mezőgazdasági munkát végeztettek velük. Többségük túlélte a háborút, sőt, valószínűleg voltak, akik itt telepedtek le. Ám akadtak olyanok, akik súlyos sebesüléseik miatt nálunk hunytak el. A fiumei olaszok viszont mindannyian visszatérhettek szülőföldjükre.
Végső István, történész
06308576077
istvan.vegso@gmail.com
