Városunk históriája 2022-ben is számos jelentős évfordulóban bővelkedik. Ezen év is sok érdekességgel szolgálhat: történelmi események, királyi rendelkezések, intézmények létesítése, fontos épületeink és szobraink átadása, hungarikumunk megalapítása, kiemelkedő személyiségek születése és halála, valamint egyesületek és újságok elindítása.

Halas városára az első okleveles utalás Köncseg kun ispán révén 1347-ben történt. 1542-ben török-tatár csapatok dúlták a települést. I. Lipót magyar király 1697-ben kiváltságlevelet adott nekünk. 1702-ben Jászkunság, így Halas is a Német Lovagrend birtoka lett. III. Károly magyar király 1722-ben három vásárt engedélyezett településünknek. 1792-ben a szégyenkő használatát betiltották.

Vasútállomás

1862-ben nyílt meg nálunk az első kiskunhalasi kisdedóvó. Kollman István és neje 1862-ben megkezdte a Sóstó fürdő és csárda üzemeltetését. 1872-ben választották településünk első polgármesterévé dr. Vári Szabó István jogászt, politikust, '48-as honvédtisztet, és lett Kiskunhalas rendezett tanácsú város. 1882-től érinti városunkat a Pest-Zimony vasútvonal. 1892-ben Kossuth Lajos politikus városunk díszpolgára lett. 1897-ben létesült az első városi könyvtár a városban, amelynek vezetője Babó Ferenc városgazda volt. 1902-ben Markovits Mária fehérneművarró és Dékáni Árpád rajztanár indította el a Halasi Csipkét világhódító útjára.

Halasi Csipke

1947-ben Pirtó, 1952-ben Balotaszállás, Kunfehértó és Zsana önálló községgé alakultak. 1957-ben nálunk is megkezdődik, illetve folytatódik az 1956-os forradalom megtorlása. Ugyanekkor munkásőrszázadot állítottak fel a városban. 1972-ben Bodoglárt is elcsatolták Kiskunhalastól. 1972-ben kezdődött meg a régi református temető területének utolsó nagy kisajátítási folyamata, az ottani lakótelep felépítése. Ugyanekkor kezdte meg a működését a VOKE vasutas művelődési ház (Szaki).

Születés és halál

Csak a legjelentősebbek közéleti személyek születési és halálozási évfordulót szedtük egy csokorba. 1757-ben Kerekes Sámuel újságíró, nyelvész, 1822-ben Gyárfás István jogász, történész, 1827-ben dr. Molnár István városi főorvos és dr. Vári Szabó István polgármester, jogász, politikus, 1837-ben Szilády Áron lelkész, tudós, politikus és Farkas Imre országgyűlési képviselő, 1847-ben dr. Kolozsváry Kiss István jogász, polgármester országgyűlési képviselő, és dr. Silling Ede jogász, polgármester, 1857-ben dr. Babó Mihály jogász, főjegyző, országgyűlési képviselő és Orbán Ferenc gazdálkodó, parasztverselő, 1872-ben Nagy Kálmán szobrászművész, 1877-ben Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő, 1887-ben báró Prónay György országgyűlési képviselő, 1892-ben Borbás Imre jogász, nemzetgyűlési képviselő, dr. Kathona Mihály jogász, polgármester, kormánybiztos és Gulyás Sándor tanár, igazgató, 1897-ben Baranyi László római katolikus esperes, plébános látta meg a napvilágot.

Gyárfás István

1907-ben ifj. Nagy Szeder István mérnök, helytörténész, országgyűlési képviselő, Lakatos Vince író, fotógráfus, filmrendező és Regős (Lájer) József tanár, 1917-ben Puskás Sándor, pék, operaénekes, 1932-ben- Berki Viola grafikusművész született meg.

1792-ben Schrodt Imre római katolikus plébános, 1887-ben dr. Molnár István városi főorvos, 1892-ben Karacs Teréz pedagógus, író, 1902-ben Nagy Kálmán szobrászművész, 1912-ben Gózon István gazdálkodó, parasztverselő, 1917-ben Hofmeister Juda városi tiszti ügyész, lapszerkesztő, 1922-ben Szilády Áron lelkész, tudós, politikus, 1937-ben Thorma János festőművész, 1947-ben Garbai Sándor politikus és Sáhó János gimnáziumi latin-történelem tanár, 1962-ben dr. Halász D. Sándor jogász, rendőrbíró, főjegyző, polgármester, Fridrich Lajos gépészmérnök és Grósz Ferenc mérnök, 1967-ben Gusztos Károly jogász, jegyző, polgármester, 1987-ben dr. Kovács Tibor jogász, polgármester, illetve 1977-ben Reile Géza tanácselnök hunyt el.

 Újságok

1882-ben indították az első helyi folyóiratot, a Halasi Újságot. Ezenkívül a dualizmusban jelent meg 1887-ben a Halasi Híradó, 1897-ben a Kun-Halas, 1907-ben a Halas, 1912-ben a Kiskunhalasi Újság melléklete a Képes Világlap. A Horthy-korszakban létesültek 1937-ben a Halasi Hangya és Városunk lapok. 1947-ben rövid ideig, de olvasható volt a Kól Ámenu - Népünk Hangja című újság. 1987-ben jelent meg először a Halasi Tükör.

 Halasi Újság

A rendszerváltást követően 1992-ben a Halas és Vidéke, a Halasi Hét, a Halasi Polgár, a Közjó, a Margó, a Szocialisták a Holnapért, a Tini Turmix 1997-től a Halasi Szegfű és a Bács Zsaru színesíttette a helyi lapok palettáját.

 Épületek, szobrok

1667-ben épült a református templom, melynek tornyát 1702-ben nyugati tájolása után keleti oldalra helyezték. 1797-ben mérték ki a római katolikus temetőt. 1892-ben épült a Takarékpénztár, és a református gimnázium épülete. 1897-ben kapott székhelyet az Úri Kaszinó. 1907-ben épült a Babó villa. A tanyai oktatási intézmények közül 1902-ben a Füzes I. sz., 1912-ben a Fehértó és a Rekettye I. sz., 1927-ben a Alsóbalotai, a Felsőbodoglári, a Felsőszállási, a Pirtó II. sz., 1937-ben az Alsógöbölyjárási és a Sűrűtajói, 1957-ben az Inokai és a Tajó II. sz. iskolák kaptak épületet.

Takarékpénztár

2007-ben A helyőrségben szolgálatot teljesített katonák (Kiss József kőfaragó), Paczolay Győző (Miklós Gábor kőfaragó) Szent Erzsébet (Forgó és Tsa Kft.) emléktábláit adták át. Ugyanebben az évben botlató köveket raktak le: Schwartz Ignác, Grósz Antal, Dr. Frankl Áron és dr. Frankl Áronné Holländer Borbála valamint Várnai (Winter) László emlékére (Günter Demnig művész).

 Egyesületek

1862-ben jöttek létre a legrégebbi társadalmi szervezetek, a Kiskunhalasi Jótékony Nőegylet és az Önsegélyező Egylet. A Kiskunhalasi Izraelita Jótékony Nőegylet 1877-ben alakult meg. A Halasi Dalárda 1882-ben kezdte meg működését. 1892-ben jött létre a Guriga Társaság. 1902-ben Halasi Kereskedők Egyesülete, a Kiskunhalasi Football Club, a Kiskunhalasi Iparos és Kereskedő Ifjak Egyesülete és a Kiskunhalasi Sportegylet kezdte meg a működését.

1912-es esztendőben a következő szervezetek létesültek: a Kiskunhalasi Atlétikai Club és a Kiskunhalasi Otthon Társaskör. 1917-ben a Kiskunhalasi Stefánia Szövetség, 1937-ben a Magyar Keresztényszociális Vasutasok Egyesülete és a Turul Szövetség megalakulása történt.

1957-ben indult el a Kiskunhalasi NKSE. 1972-ben alakult a Szilaj Citerazenekar. 1987-ben jött létre a Halasi Tenisz Club. 1992-ben alapították: a Baranyi László Kolping Család Egyesületet, a Motolla Hagyományőrző Egyesületet, a Kalamáris Kulturális Alapítvány, a Kiskunhalasi Református Nőszövetséget, a Halasi Könyvtárpártoló Alapítványt. 1997-ben alakult a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a Lórántffy Zsuzsanna Kamarakórus, a Halasi Boksz Club, a Kiskunhalasi Lovasbadérium Egyesület és a Halasi Szépmíves Céh.

Végső István

vegso.halas.hu

istvan.vegso@gmail.com