Ha azt gondoljuk, hogy a modern időszak korsága nem hatott már a régi idők emberére, nagyon nagyot tévedünk. Mielőtt azt hinnénk, hogy a társadalmi-, a közösségi- és közélet problémái csak mostanság csaptak át szélsőségekbe, rosszul hisszük. Százöt éve is hasonló gondok sújtották az itteni…

Csak néhány helytörténeti rövid írás emlékezik manapság városunk egykor ország- és világszerte nevezetes alakjáról. Halas egykori neves és gazdag családjának legkiemelkedőbb személyére emlékezünk ezzel a bejegyzéssel.   

 18. század közepétől kezdve nagy tömegben elsősorban római katolikusok érkeztek a színreformátus Halasra. Ez nagy ellenszenvet váltott ki a protestáns halasiakból, akik meg szerették volna őrizni városunkat a régi kálvinista szellemben. Nem tetszett nekik, hogy az eddig református városba…

Világvége. A fejünkre esik az ég, üstökös jön, isteni végzet, tágul a világegyetem, vörösóriásból fehértörpe, majanaptár, atomháború, robotok lázadása, üvegházhatás, 2020 körül már nem lesz kőolaj és földgáz. Az emberiségnek kellenek a világvége konteók. A mai legdivatosabb elméletet…

Egyik előző írásom óta többen is érdeklődtek, hogy merre van pontosan az izraeliták sírkertje. Az ortodox temetőkhöz hasonlóan kissé félreeső területen található, és persze elsősorban a hozzátartozókat várja a Gólya utcában, a Lomb utcai óvoda melletti nyughely.  

A Halasi Tükörben 2013 tavaszán készült interjú Végső István történésszel a kiskunhalasi ipartörténetéről. Fókuszban az 1945 utáni iparosodás fejezetei álltak.

Évek óta sokan kérdezgetik: mik azok a fényes kockák a járdáinkban? Egyesek aranynak nézik, mások pillantást sem vetnek rájuk. 2007 júniusában kerültek elhelyezésre. Egy német művész, aktív civil kezdeményezésére először Németország és Ausztria területén közel tízezer botlatókövet (Stolpersteine)…

Ahogy a régi szólás tartja: jón ne változtass! Nem csak a hétköznapi életben, hanem a művészetekben, a tudományos munkákban és a kultúrában is számtalan példát tudunk erre. Ha jelen cikkünk első képére tekintünk, akkor a halasiak többsége egyértelműen azt mondja: ez a Három tavasz emlékmű. Valami…

„…halálig fogom az ellenállókat korbácsoltatni” – állt abban az 1693-as rendeletben, amit Sőtér Ferenc jászkun alkapitány írt a városi tanács ellen fellázadt halasi népnek. A régi időkben bizony az itteniek nem csak nehezen tűrték, de fel is emelték - nem csupán a szavukat, ha kellett az ökleiket is…

Mindig is tudtuk, hogy az igazi kiskun ember soha nem engedett a ’48-ból. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a szabadságharc után is nyíltan kimertünk állni az akkor hangoztatott követelések és szemék mellett. Sőt, még a főváros első Petőfi-szobrához is igen sok közünk van!