Öngyilkosságok, fulladás kukorica evés közben, neves emberek látogatása, épület átadások és gazdasági hírek is színesítették, borzolták Kiskunhalas 1925-ös évét. 100 éves hírek következnek.

1928-ban született Hernádnémetiben (Borsod vm.), de gyerekkorában már Kiskunhalason élt. 2001-ben hunyt el Kallós Pál ismertebb nevén Paul Kallos a franciaországi emigráns magyar művészek egyik ismert alakja. Nem kiskunhalasi születésű, de itt járt elemi iskolába és gimnáziumban is. Képzőművészeti főiskolára került, majd disszidált. Korai munkáit a szürrealizmus és a geometrikus absztrakció jellemezte, majd a lírai absztrakció felé fordult. Ki volt ez a halasi, akit a franciák jobban ismernek, mint a magyarok?

Nemes ásvay dr. Jókai (Jókay) Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) jogász, író, országgyűlési képviselő, a főrendiház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Dugonics Társaság, Magyar Írók és Művészek Társasága tagja, a Szent István-rend lovagja, Petőfi Társaság elnöke volt. Az irodalomtörténeti szakirodalom is alig-alig foglalkozik a településsel való kapcsolatáról, pedig számos kötődése van Jókai Mórnak Kiskunhalassal.

Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag 200 éve látta meg a napvilágot. Jókainak volt kapcsolata Kiskunhalassal és a halasiakkal. Szabadelvű Párt, 1848, Petőfi-kultusz csak néhány hívószó ennek kapcsán.  Díszpolágra is lett a városnak 1893-ban. Kecskeméti diák korában járt Halason, amire többször is visszautal szépirodalmi műveiben. Egyik ilyen művével emlékezünk rá.

2025-ben is számos Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját és jubileumát ünnepli a város. A jeles dátumokat - a korábbi esztendők hagyományait követve - ezúttal is egy csokorba gyűjtöttem.

Negyven éve hunyt el Ván Benjámin (1892-1985) református lelkész, író. Sokak Béni bácsija, a Ván Béni. Bár rengetegen kedvelték és felnéztek rá, de ő sokszor jobban szerette a növényeket, állatokat. Küzdött az egyházával, de a mindenkori államapparátus sem nézte jó szemmel kijelentéseit, szúrós odaszólásait. Kedvelt, de megosztó alakja ő a régi Halasnak. Reá emlékezünk egy eddig publikálatlan, százéves írásával, ami jól példázza a nézeteit és zsenijét is. Kálvini út, jézusi út vagy más? Vánnak mindig ugyanaz volt a válasza, de mindig más, találó példázattal. 

Világszerte mintegy 38 millióan tartoznak a cserkészmozgalomhoz (Scout Movement). Ez a Föld legnagyobb ifjúsági mozgalma, közel 216 országban működnek csapatai. A nemzetközi cserkészet 1907-ben, míg a hazai 1910-ben indult el. A Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben hozták létre. Kiskunhalason az 1920-as évektől a református gimnázium berkein belül kezdett szerveződni. 1924-től 289. sz. Bocskai István cserkészcsapat néven kezdte meg a működését a szervezet. Idén 100 éves a halasi cserkészet, és 35 éves az újraindult helyi cserkészmozgalom.

Az utolsó 48-as halasi honvéd halála. - Egyre fogy az országban azok száma, akik a magyar szabadságharc véres napjaiban fegyvert ragadtak s siettek a haza védelmére. Városunkban Kupa László az utolsó 48 as honvéd, a ref. egyháznak 34 évig volt egyházfija halt meg f. hó 15 én 83 éves korban. Az elhunyt életében tevékeny munkásságot fejtett ki és mindenütt nagy tiszteletnek örvendett. Utolsó útjára november 17-én délután 2 órakor kisérték ki nagy közönség részvétele mellett." Így írtak 1916 novemberében Kupa László csizmadiáról. Valóban a hon védelme miatt ragadt fegyvert, de nemzetőr volt. Ám lássuk, hogy mit tudunk róla.

A régi hagyomány szerint Mátyás király rettenthetetlen zsoldosseregét Halas határában oszlatták fel. Ez a hadsereg volt a XV. századi Közép-Európa legrettegettebb és legeredményesebb hadereje, amely elsősorban magyar, cseh és német zsoldosokból állt. A király halála után a magyar állam pénzügyi gondjai tovább nőttek, elviselhetetlenné váltak. A fekete seregneknevezett haderő már 1490 előtt sem kapta meg a neki megígért magas zsoldot. Ezért többször is fosztogatásokba kezdtek az ország egy-egy részén.

Közel 380 esztendeje csendült meg az első harang a kiskunhalasi református templomban. 1643-ban, Eperjesen öntötték az egy mázsa nehézségű harangot. Felirata: In Honorem Dei fudit me Georgius Vie D. in Eperjes, 1643.(Isten dicsőségére öntötte Vie György Eperjesen 1643). Ezt a harangot az első világháború idején gyűjtötték be és lett belőle ágyú, lőszer.