Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Halas helytörténete

80 éve vitték el őket

kiskunhalasi zsidók a gázkamrák felé

2024. június 30. - vegso79

80 éve, 1944. június 17-én vitték el a két kiskunhalasi gettóból a helyi zsidóságot. Közel félezer ember szállítottak át a szegedi gyűjtőtűborba, majd innen német halál- és munkatáborokba deportálták őket. A friss apuka, Dr. Kálmán József (1905-1995) kiskunhalasi orvos írásban megjelent visszaemlékezéséből idézünk azokról a napokról.

d960bfcc-accb-4773-b62d-e92df1770d93.jpg

Tovább

Ki vágta le a halasi gyerekek ujját?

Az elfeledett Imreh család nyomában

Ismeretlen utcanevek kapcsán egy újabb személy kerül a fókuszba. Imreh Mária (1892-1964) okleveles óvónő volt. Hódmezővásárhelyen végezte az óvónőképzőt. 1911-től a Kiskunhalasi Jótékony Nőegyleti óvodájának nevelője, vezetője és a helyi szegénysorsú óvodás gyermekek segítője volt.  Utcát neveztek el róla a Kertvárosban.

355122697_7047973848564088_6733790308518150022_n.jpg

Tovább

Tolyáss Dániel atyja

Péter Dénes 120

Alig ismerik már a nevét országosan és helyi szinten is. Péter Dénes (1837-1904) egy igazi polihisztor volt. Sikeres jogász, birtokos és író is volt. Emellett politikus és egyházi főgondnok is volt. 120 éve hunyt el. Egyik kedvenc lapja így búcsúzott tőle.

 

pd.jpg

 

Tovább

Véres fejek, csinos lányok, régi húsvétok

nosztalgikus locsolkodások 150 éve

A régi, 19. századi húsvéti táncalkalmak, szokások sok naposak voltak, és bizony a férfias játékok is kötődtek hozzájuk. A verekedés, az alapos kútvizes locsolás és a végeláthatatlan bálozás is része volt a húsvétnak. A kiskunhalasi Nagy Czirok László (1883-1970) néprajzkutató gyűjtéséből válogattuk ezt az adatközlést.

Boldog húsvéti ünnepeket.

 husveti_locsolkodas.jpg

 

Tovább

Török pusztítás, német megszállás, Kiskunhalas járás

Kiskunhalas helytörténeti évfordulói, 2024

2024-ben ismét neves, egyben emlékezetes, örömteli és szomorú évfordulókra emlékezhetünk. Halál, járvány, világháború mellett születések, iskola, egyesület és újság alapítások, máig álló műemléki épületek és szobrok kerültek átadásra.

  kiskunhalas_1944_10_11_web-599x420.jpg

Tovább

"... a szegény bujdosókat házadba bevigyed ..." Ézs 58,7

Mária napi futás, 1849

175 éve történt a Mária napi futás - 1849. január 23-tól közel 1000 bácsfeketehegyi menekülő keresztyén magyart fogadtunk be, mintegy 8-9 hónapra. Református halasi családoknál találtak szállást a szerb katonák elől menekülő délvidéki magyarok. Testvérgyülekezetté vált Bácsfeketehegy. Emlékezzünk őseinkre, a református testvériségre, a keresztényi/keresztyéni szeretetre, Halas város legnagyobb jótékonysági eseményére.

422117037_7864307420264056_5300945251700626411_n.jpg

Tovább

Egy halasi "református" apácáról

2023-ban évfordulós Ván Zsuzsanna (1898–1993) halála, illetve az általa alapított szerzetes rendet pont 75 éve Mindszenty József hercegprímás hagyta jóvá a hivatalos megalakulásukat. A nagyon vallásos református családból származó Ván katolizált és szerzetes női rendet alapított. A szerzetesek mai vezetőjével készült interjúval zárjuk a 2023-as évet.

20230801_143639-435x656.jpg

 

Tovább

130 éves vers egy halasi utcáról

 

Mit írtak Kiskunhalas egyik közismert utcájáról 130 éve? Szász Károly (1829-1905) püspök, író, költő, műfordító a nyarait második felesége, Bibó Antónia szülővárosában, Kiskunhalason töltötte az 1860-as évektől. A mai Szász Károly utcában ismert a házhely, ahol laktak. Emléktábla is jelöli a helyet a Szász Károly utca 33. sz alatt. A műfordításokkal nyaranta tudott foglalkozni. Molière vígjátékait, Shakespeare minden munkáit, Verne Gyula regényeit Byron, Hugo Viktor, Béranger írásait, de valószínűleg Dante Alighieri Isteni színjátékát is itt tette át magyar nyelvre. Egyik fia, Károly (1865-1950) is itt volt ilyenkor. Őbelőle irodalomtörténész, költő és politikus lett. Tisza-párti országgyűlési képviselő, majd 1917–1918-ban a képviselőház elnöke volt. 1918-ban ő hirdette ki az első magyar köztársaságot. Ő írt egy verset az utca környékéről 130 éve, ami akkor a Nagy-tó partjához közel feküdt, és még Mélykúti utcának hívtak.

86934295_3523034361102055_8784217776936976384_n.jpg

 

Tovább

A halasiak reformátusok, de mikortól?

 A reformáció napján, október 31-én úgy gondoltuk, hogy érdemes felvetni, feltenni a kérdést. Kevés a forrás a korszakból, és még kevesebb Halas térítése kapcsán. A mohácsi vész után kibontakozó reformáció igen nagy hatással volt a halasi népre. A város lakossága valószínűleg az 1530-as években tért át a római katolikus hitről a református vallásra. Ennek pontos körülményeit nem ismerjük, de annyi leszögezhető, hogy az ekkor bekövetkezett vallásváltás évszázadokra meghatározta és meghatározza az itt élők életmódját. Egyes feltevések szerint a református földesúr, Török Bálint kényszeríttette a halasiakat a református vallásra. Mások szerint Szegedi Kiss István, az ismert hittérítő hatására tértek át a római katolikus vallásról a protestáns hitre. A következőkben idézünk néhány kutatót a téma kapcsán.

 920px-karl_aspelin-luther_uppbr_nner_den_p_fliga_bullan.jpg

 

Tovább

BEZÁRULT AZ AJTÓ

Nincs egyezség a halasi gimnáziumról

Előző írásomban említettem, hogy döbbenetes újságcikkek, megszólalások jellemezték a Szilády Áron Gimnázium épülete visszaadási ügyét. Most nem a legkirívóbb cikket közöljük... Ez is sokat mondó. 

nevtelen.png

 

Tovább
süti beállítások módosítása