Alig ismerik már a nevét országosan és helyi szinten is. Péter Dénes (1837-1904) egy igazi polihisztor volt. Sikeres jogász, birtokos és író is volt. Emellett politikus és egyházi főgondnok is volt. 120 éve hunyt el. Egyik kedvenc lapja így búcsúzott tőle.
"Márczius 17-ikén halt meg Kiskunhalason PéterDénes, az irodalomnak egy régi derék munkása, a ki vidám kedélyével s eleven megfigyelésével sok derűs órát szerzett olvasóinak. Bessenyei Ferencz a következőket irja róla: mint régi ismerőse és barátja «Az Ujság»-ban: Kiséri Péter Dénes régi kiskun családnak volt sarja s kedves tanítványa volt Arany Jánosnak Nagy-Kőrösön, hol Péter Dénesés Szuper Lajos, mindketten halasi fiúk és iskolatársak «Szünórák», czím alatt.az ötvenes évek közepén lapot szerkesztettek a főiskolai ifjúság számára. Nagy-Kőrösön a gimnáziumot végezvén, Bécsbe a jogi egyetemre ment, főkép azért, hogy a német nyelvben magát tökéletesítse; jogi tanulmányait Pesten fejezte be.
Már jogász korában kezdett szépirodalmilag is működni és számos elbeszélése jelent meg az akkor legelsőbb szépirodalmi lapokban Kiséri név alatt, amikor «Rousseau fia» czimű beszélyével a «Délibáb» czimű szépirodalmi lap díját (egy arany tollat) is megnyerte. Édes atyjának halálával a gazdaságot átvévén, a földműveléssel és a közügynek való ingyenes szolgálattal kivánt munkálkodni hazája és szülővárosa javára, melynek politikai életében is, mint a volt Deák-, később szabadelvű pártnak elnöke, majd mint vezérembere tett hasznos szolgálatokat. A kiskunhalasi ev. ref. egyház és főiskola főgondnoki állását 22 éven át ritka kötelességérzettel töltötte be. Közhasznú szolgálatának ezen idejére esik a halasi ev. ref. főiskola díszes épületének emelése is.
A gazdálkodás és egyháza gondjai közepett sem hagyott fel teljesen irodalmi tevékenységével s a «Vasárnapi Ujság»-ban több elbeszélése jelent meg; humoros elbeszéléseit és életképeit «Jókedvemből» czím alatt önálló füzetben adta ki. Hamisítatlan őshumor nyilatkozik meg ez elbeszéléseiben. Kiséri Peter Dénes alakította a «Borsszem Jankó» egyik kedvencz és népszerű alakját: «tikmányi és hohenhami Tolyáss Dániel kasznár urat. Ki ne ismerné ezt az alakot ép úgy, mint Wewresshegyi Dávid nagyságos földesurat, akit az évek előtt elhalt Karsai Albert teremtett meg?
Péter Dénes nagy műveltségű ember volt, ha a gazdaság által le nem köti magát és egy szerencsétlen betegség, a süketség férfikora delén meg nem támadja, bizonyára irodalmunk és közéletünk egyik kiváló alakja lehetett volna. De így sem maradt nyom nélkül működése; halálával főkép szülővárosa egyik legértelmesebb és legnépszerűbb fiát vesztette, míg egyháza fáradhatatlan buzgalmú tagját gyászolja benne."
(Vasárnapi Újság, 1904. április 10. 235.)