Petőfi még 1849. augusztus végén aláírt egy vallomást, és kegyelmet kapva Aradon hunyt el 1854-ben? Egy elfeledett kiskunhalasi költő, újságíró, ügyvéd, aki a halál árnyékában is az arcába nevetett a hóhéroknak. Újra és újra érdemes felidézni, hogy a halasi "Petőfi" 1849 késő nyarán az aradi vésztörvényszék elé került. Vallomásában mindent tagadott, ami összefüggésbe hozhatta a forradalommal és szabadságharccal. Bangó Petőfi néven írta alá vallomását. De ki is volt ő?

Öngyilkosságok, fulladás kukorica evés közben, neves emberek látogatása, épület átadások és gazdasági hírek is színesítették, borzolták Kiskunhalas 1925-ös évét. 100 éves hírek következnek.

1928-ban született Hernádnémetiben (Borsod vm.), de gyerekkorában már Kiskunhalason élt. 2001-ben hunyt el Kallós Pál ismertebb nevén Paul Kallos a franciaországi emigráns magyar művészek egyik ismert alakja. Nem kiskunhalasi születésű, de itt járt elemi iskolába és gimnáziumban is. Képzőművészeti főiskolára került, majd disszidált. Korai munkáit a szürrealizmus és a geometrikus absztrakció jellemezte, majd a lírai absztrakció felé fordult. Ki volt ez a halasi, akit a franciák jobban ismernek, mint a magyarok?

Nemes ásvay dr. Jókai (Jókay) Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) jogász, író, országgyűlési képviselő, a főrendiház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Dugonics Társaság, Magyar Írók és Művészek Társasága tagja, a Szent István-rend lovagja, Petőfi Társaság elnöke volt. Az irodalomtörténeti szakirodalom is alig-alig foglalkozik a településsel való kapcsolatáról, pedig számos kötődése van Jókai Mórnak Kiskunhalassal.

Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag 200 éve látta meg a napvilágot. Jókainak volt kapcsolata Kiskunhalassal és a halasiakkal. Szabadelvű Párt, 1848, Petőfi-kultusz csak néhány hívószó ennek kapcsán.  Díszpolágra is lett a városnak 1893-ban. Kecskeméti diák korában járt Halason, amire többször is visszautal szépirodalmi műveiben. Egyik ilyen művével emlékezünk rá.

2025-ben is számos Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját és jubileumát ünnepli a város. A jeles dátumokat - a korábbi esztendők hagyományait követve - ezúttal is egy csokorba gyűjtöttem.

Negyven éve hunyt el Ván Benjámin (1892-1985) református lelkész, író. Sokak Béni bácsija, a Ván Béni. Bár rengetegen kedvelték és felnéztek rá, de ő sokszor jobban szerette a növényeket, állatokat. Küzdött az egyházával, de a mindenkori államapparátus sem nézte jó szemmel kijelentéseit, szúrós odaszólásait. Kedvelt, de megosztó alakja ő a régi Halasnak. Reá emlékezünk egy eddig publikálatlan, százéves írásával, ami jól példázza a nézeteit és zsenijét is. Kálvini út, jézusi út vagy más? Vánnak mindig ugyanaz volt a válasza, de mindig más, találó példázattal. 

Világszerte mintegy 38 millióan tartoznak a cserkészmozgalomhoz (Scout Movement). Ez a Föld legnagyobb ifjúsági mozgalma, közel 216 országban működnek csapatai. A nemzetközi cserkészet 1907-ben, míg a hazai 1910-ben indult el. A Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben hozták létre. Kiskunhalason az 1920-as évektől a református gimnázium berkein belül kezdett szerveződni. 1924-től 289. sz. Bocskai István cserkészcsapat néven kezdte meg a működését a szervezet. Idén 100 éves a halasi cserkészet, és 35 éves az újraindult helyi cserkészmozgalom.

Az utolsó 48-as halasi honvéd halála. - Egyre fogy az országban azok száma, akik a magyar szabadságharc véres napjaiban fegyvert ragadtak s siettek a haza védelmére. Városunkban Kupa László az utolsó 48 as honvéd, a ref. egyháznak 34 évig volt egyházfija halt meg f. hó 15 én 83 éves korban. Az elhunyt életében tevékeny munkásságot fejtett ki és mindenütt nagy tiszteletnek örvendett. Utolsó útjára november 17-én délután 2 órakor kisérték ki nagy közönség részvétele mellett." Így írtak 1916 novemberében Kupa László csizmadiáról. Valóban a hon védelme miatt ragadt fegyvert, de nemzetőr volt. Ám lássuk, hogy mit tudunk róla.

A régi hagyomány szerint Mátyás király rettenthetetlen zsoldosseregét Halas határában oszlatták fel. Ez a hadsereg volt a XV. századi Közép-Európa legrettegettebb és legeredményesebb hadereje, amely elsősorban magyar, cseh és német zsoldosokból állt. A király halála után a magyar állam pénzügyi gondjai tovább nőttek, elviselhetetlenné váltak. A fekete seregneknevezett haderő már 1490 előtt sem kapta meg a neki megígért magas zsoldot. Ezért többször is fosztogatásokba kezdtek az ország egy-egy részén.