Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Honfoglalás, Trianon, Csipkeház

- 2020 helytörténeti, kerek évfordulói

2020. március 19. - vegso79

Ebben az évben is számos Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját és jubileumát ünnepli a város. A jeles dátumokat - a korábbi esztendők hagyományait követve - ezúttal is egy csokorba gyűjtöttem.

1016_trianon-730x487.jpg

 

Az első és legfontosabb történelmi évszám országosan kiemelkedő, hiszen 895-ben érkeztek be a honfoglaló magyarok. Az igen szépszámú régészeti leírásból, feltárásokból tudjuk, hogy Halas környékén már éltek akkor magyarok. A középkorban is jelentős város voltunk. Kun székközpont voltunk. 1390-ben búcsújáróhely lettünk. 1490-ben Corvin János birtoka lett Halas.

honfoglalas1.jpg

 

 Az 1745-ös redempció, önmegváltás idején hatalmas terhet vállalt fel önként a helység. Városunk címerében 1755-ben jelenik meg először a kiskun vitéz és a három hal együtt. Számozást és elnevezést egyes helyi utcák 1850-ben kaptak először. A halasi nép 1848 után újra, 1860-ban fellázadt a Habsburg-elnyomás ellen. Ezt nevezték el később kis forradalomnak.

A trianoni béke miatt 1920-ban határváros lett a település. Számos délvidéki menekült érkezett ide, és a vámőrség, katonaság és határőrség is települt a városba.

A második világháború idején az utolsó nagyobb légi támadás 1945 márciusában érte Kiskunhalast. A világégés végére a városnak közel ezerhétszáz fős polgári és katonai vesztesége származott.

Bács-Kiskun megye megalakulása, a tanácsrendszer kiépülése településünkön is 1950-ben történt. A Janó Ákos múzeumigazgató által szerkesztett Helytörténeti monográfia első kötete 1965-ben jelent meg. Thorma János festőművész 1975-ben lett városunk posztumusz díszpolgára. 1990 tavaszán zajlottak le Kiskunhalason is az első demokratikus választások és a rendszerváltozás eseményei.

Épületek, intézmények

A római katolikus templom 1770-re épült fel. A zsidó iskola 1795-ben nyílt. A Végh-kúria 1840 körül épült. A református parókia klasszicizáló kerítése 1850-ben épült. Rá tíz évre kezdték építeni a zsinagógát. A volt rabbiház 1900-ban nyerte el jelenlegi formáját. A szecessziós városháza felépítése 1905-ben indul el. 

aprojan1401.jpg

 

Az eredeti Csipkeház és az egykori Országzászló emlékmű 1935-ben készült el. A Botos, a felsőeresztői és a Füzespuszta II. tanyai iskolák 1940-ben nyitottak meg. Az alsóbodoglári tanyai iskola 1960-ban kapott épületet. A Három tavasz emlékművet, a Hírnök szobrot a szovjet felszabadítók emlékére, valamint és a Halasi Földmunkás Szervezet emléktábláját 1975-ben avatták fel. Boskó Vilmos plébános emléktábláját 1980-ban avatták. Munkácsy Mihály szobrát 1985-ben helyezték el az akkori Általános Művelődési Központ aulájában. A K & H Bank épületét 1990-ben adták át. A Halas hatalmas emléktáblát, a felsőszállási tanyai iskola emlékkeresztjét, a sóstói kilátót, Thúry József kopjafáját 2000-ben adták át. Varga Károly atomfizikus emléktábláját, az Írisz emléktábláját és Bocskai István fejedelem emléktábláját 2005-ben avatták.

A halasi városi strand építése 1955-ben indult. Szintén ebben az évben kezdődött meg az állandó autóbusz-közlekedés a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző működése. A mezőgazdasági technikum 1950-ben indult. Szintén ennyi éve nyilvánították múzeummá a Csipkeházat. Abban az évben vette fel a Köztársaság utcai múzeum Thorma János nevét.

csipkehaz_1935.jpg

 Egyesületek

A Kiskunhalasi Gazdakör és a Kiskunhalasi Temetkezési Egylet 1875-ben jött létre. Tíz év múlva létesült a Kiskunhalasi Ipartestület. A Kiskunhalasi Diána Vadásztársaság 1925-ben kezdte meg működését. A Kiskunhalasi Postás Sportegyesület 1930-ban jött létre. Öt év múlva kezdte meg tevékenységét a Kiskunhalasi Magyar Bokréta Szövetség.

Születés, halál

Herpai Mihály kiskun kapitány 1720-ban, Petőfi Sándor násznagya, Sass Károly 1825-ben, Zseny József Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye aljegyzője 1860-ban látta meg a napvilágot. A csipkevarrás anyja, Markovits Mária 1875-ben született, Friedrich Lajos mérnök, tanár pedig 1885-ben született. További születési dátumok: dr. Monszpart László főorvos, kórházigazgató (1890), Máthé Elek református lelkész (1895), Sütő József tanár (1905), Vorák József múzeumigazgató (1915), Fekete Dezső könyvtáros (1925).

f_13901.jpg

Szász Károly református püspök 1905-ben, Szabó Zsigmond református lelkész 1940-ben, Szalai Zsigmond tanító, iskolaigazgató 1945-ben, Nagy-Czirok László néprajzkutató, múzeumigazgató 1970-ben, Ván Benjámin lelkész 1985-ben halt meg. Sütő József tanár, Dr. Csetényi Artúr orvos és dr. Kálmán József orvos 1995-ben, Bodor Tibor színművész 2000-ben hunyt el.

 

Végső István

istvan.vegso@gmail.com

vegso.halas.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://feketevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr5015392512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.