Különleges reform-demokrata kezdeményezés helyszíne volt 1979-ben Kiskunhalas városa. Még az állampárt átlagosnál nyitottabb megyei vezetésének kérésére fiatal, tehetséges szociográfusok érkeztek városunkba, hogy felmérjék a korabeli társadalmi-kulturális- és közéletet. A megye és a város vezetése kíváncsi volt, hogy a nagyfokú, mesterséges iparosítás és bevándorlás következtében a település helyzete és a lakosság közérzete, értékrendje, véleménye miként is változott és alakult. A pártvezetés a saját maga hasznára kívánta felhasználni a korszakban lassanként elfogadottá váló szociográfiai feltérképezést, hogy a bajok és a problémák orvoslása megindulhasson, vagy legalábbis ne eszkalálódhassanak.
A leglelkesebb kutatók: Kamarás István, A. Gergely András és Varga Csaba voltak. Számos interjút készítettek és adatot gyűjtöttek. Igen komoly kutatómunkát végeztek. Pártemberekkel, intézményvezetőkkel, diákokkal, egyházak képviselőivel, alkotókkal, hivatalnokokkal, értelmiségiekkel, de a társadalom peremére szorult lokálpatriótákkal is leültek és beszélgettek. Minden találkozás különböző volt, mint ahogy a megközelítések is, de egyben mégis volt hasonlóság. Minden halasinak volt valamiféle javaslata, ötlete és „panasza”, amit a város fejlődése és fejlesztése szempontjából nagyon fontosnak ítélt.
A kutatók érdekes helyzet elé álltak. Feladatukat elvégezték, hatalmas anyagot állítottak össze, sőt, a publikációk is megindultak, de a mellékáramlatként felgyülemlett egy javaslat-anyag. Kamarás és Varga úgy gondolta, hogy elindítanak valami teljesen újat és mást. Kötelezettségük volt egy beszámolót tartani, így elhatározták, hogy összehívnak egy gyűlést, ahol elmondják a tapasztalataikat egy előadás keretében. A kutatás első számú helyi segítője, Hatvani Zoltán juttatta el a meghívókat, főként azokhoz, akik részt vettek az adatközlésben. A listát előzetesen a pártbizottság hagyta jóvá. 1979. november 22-én a Művelődési Ház Forrás termében mintegy negyven fő zsúfolódott össze.
Itt a két, akkor fiatalember javaslatot tett arra, hogy Kiskunhalason alapítsanak meg egy – ma talán úgy mondanánk alternatív – tanácsadószervet, ahol a párton és tanácsházán kívül rekedt aktív-gondolkodó halasiak javaslatokat tehetnek a város jobbítása érdekében. A részvételi demokrácia ilyen jellegű megnyilvánulása nem nyerte el a pártállam helyi vezetőinek tetszését. A Nemes Tanácsnak elkeresztelt formációt természetesen nem támogatták, „betiltották”, a kutatókat pedig finoman szólva is a szőnyegszélére állították. A kutatási anyag még könyvformájában (A. Gergely András, Kamarás István, Varga Csaba, Egy kisssváros - Szociográfia. Művelődéskutató Intézet, Bp., 1986.) is megjelenhetett, és nagy népszerűségnek örvendett, de a tanácsadószerv persze a rendszerváltás előtt nem indulhatott el.
Ám érdemes elolvasni a 64 pontot, ami alapja és vitaindítója volt az 1979-es Nemes Tanácsnak. Ez gyakorlatilag a halasiak 40 évvel ezelőtti véleménye és bajgyűjteménye a város kapcsán!
Első pont: Halasi Csipke marketingjének hiánya
Második pont: A halasi városszépítő kör jogkörének kiterjesztése
Harmadik pont: Értelmiség szerepének növelése Kiskunhalason
Negyedik pont: Diószegi Balázs festőművész helyzetének kérdése
Ötödik pont: Múlt-feltárás kérdései és fontossága Kiskunhalason
Hatodik pont: Húsz éves halasi kultúra terv elkészítése
Hetedik pont: Évente kétszer ötletbörzét, „kiskosarat” tartani a lakossági vélemények összegyűjtésére
Nyolcadik pont: Politikai jellegű görcsök, sérelmek háttérbe szorítása a közérdekében
Kilencedik pont: Orgonaversenyek a halasi templomokban
Tizedik pont: Fásítás kérdései a városban
Tizenegyedik pont: Halasi Művelődési Ház szerepének és feladatának kérdései
Tizenkettedik pont: Városi kitüntetettek személyeinek, a kitüntetések kérdései
Tizenharmadik pont: Nemes Tanács, mint a civil javaslatok és ötletek létrehozásának testülete
Tizennegyedik pont: Egy új kultúrház létrehozásának kérdése
Tizenötödik pont: Lelki támasz intézmény létrehozása, lelki orvoslás kérdése
Tizenhatodik pont: Természetvédelem kialakítása
Tizenhetedik pont: Értelmiség telepítése a városba
Tizennyolcadik pont: Információ áralmás meggyorsítása, fontos információk eljutatása a városba
Tizenkilencedik pont: Halasi fiatalok tehetséggondozása
Huszadik pont: Jelentős, mértékadó, értékes emberek hívása a városba előadni
Huszonegyedik pont: Amatőr kultúra, családok kulturális művelődését elősegíteni
Huszonkettedik pont: Családi zenélés, otthoni kultúra segítése
Huszonharmadik pont: Minta családi ház, lakótelepi lakás tervek kidolgozása és megvalósítása
Huszonnegyedik pont: Kit, kiket választunk, kire voksoljunk, ki képviseljen minket, választások kérdése
Huszonötödik pont: Halasi kollégiumok, kollégisták helyzete, tehetséggondozás és közösség kialakítás kérdései
Huszonhatodik pont: Közösség- és kultúrateremtés a helyi könyvtárban
Huszonhetedik pont: A halasi művelődési ház programjai és a hagyományos valamint értékteremtő kultúrakínálat kérdései
Huszonnyolcadik pont: Országos, megyei, városi, reformtörekvések hatásosságának megvitatása
Huszonkilencedik pont: Halasi szociográfia megírásának kérdése és terjesztése
Harmincadik pont: A város kulcsszemélyiségeinek bevonása a döntéshozatalba
Harmincegyedik pont: Halasi temető, temetőmúzeum, sírkertek kialakítása, és a régi református temető átalakításának kérdései
Harminckettedik pont: Halasi származású művészek, tudósok meghívása, visszahívása a városba
Harmincharmadik pont: Halasi lakótelepek összképének megváltoztatása, átalakítása
Harmincnegyedik pont: Művészek, előadók meghívása Kiskunhalasra és ennek nehézségei
Harmincötödik pont: Helyi TV-adó, média megteremtése a helyi hírek megjelenítésre
Harminchatodik pont: A helyi információk terjesztésének lehetőségei
Harminchetedik pont: A városirányítás újragondolása, a szocialista közigazgatás rendszerének „megreformálása”
Harmincnyolcadik pont: Helyi színjátszó-csoportok, előadó-művészet segítése
Harminckilencedik pont: Műalkotások megvásárlásának nehézségei a városban
Negyvenedik pont: Vendégház helyett halasi, családi vendégség kialakítása az idelátogatók számára
Negyvenegyedik pont: Nyilvánosság, kommunitás, agóra, közéleti közösségek kialakításának kérdései a városban
Negyvenkettedik pont: Négy réteg (jöttmentek, felsőoktatásban tanulók, „nagy öregek”, „egyéb” értelmiségiek) hiánya a város döntéshozói közül
Negyvenharmadik pont: A halasi közművelődési intézmények, dolgozóinak helyének és szerepének pontosabb meghatározása, az ún. mérce meghatározása
Negyvennegyedik pont: A halasi cigányság problematikájának kérdése
Negyvenötödik pont: A halasi iskolák tekintélyének helyreállítása kulturális, közéleti és közművelődési területeken
Negyvenhatodik pont: A halasi helytörténeti gyökerek, helytörténeti oktatás megvalósítása
Negyvenhetedik pont: Pályázatok kiírásának kérdései
Negyvennyolcadik pont: Megoldások felvetése a közömbösség feloldására
Negyvenkilencedik pont: Az egység megteremtése az értékhordozás és többféleség jegyében
Ötvenedik pont: Kiskunhalas nagyjainak megbecsülése, utcaelnevezése, helytörténet ellentmondásainak kérdése, történelmi leckék mindenkinek
Ötvenegyedik pont: Egyeztetések szükségegessége és kérdései minden szinten a városban
Ötvenkettedik pont: Kitüntetések kérdése Kiskunhalason
Ötvenharmadik pont: Kultúra és közélet rejtett, halasi értékei és helyszínei, mi folyik ezeken a helyeken
Ötvennegyedik pont: A közművelődés valóban a „közé” legyen
Ötvenötödik pont: Épülő és új városrészekhez könyvtár, klubhelyiség, közösségi terek építése kell, „üres helyiségek” nélkül ne jöjjenek létre településrészek
Ötvenhatodik pont: A városi bizottságok szerepének felülvizsgálata
Ötvenhetedik pont: Ifjúsági vezetők és a közművelődés hatékonyságának kérdései
Ötvennyolcadik pont: Diáklapok létrehozása a város iskoláiban
Ötvenkilencedik pont: Valódi kulturális igényfelmérés és kulturális agresszió kérdései
Hatvanadik pont: Kultúrafogyasztás kérdései és problematikájuk
Hatvanegyedik pont: „Fúrás” és véleményközlés kérdései a városban
Hatvankettedik pont: Pletykák és rosszindulatú vélemények közlésére lapot indítani
Hatvanharmadik pont: A „szocialista” és „közösségi” jelzők elértéktelenedésének kérdései
Hatvannegyedik pont: Életforma, életmód és kultúra hosszú-távú tervezetének kidolgozása
Végső István
istvan.vegso@gmail.com
