Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Egy elfeledett halasi Zseny

2019. szeptember 16. - vegso79

Csak néhány helytörténeti rövid írás emlékezik manapság városunk egykor ország- és világszerte nevezetes alakjáról. Halas egykori neves és gazdag családjának legkiemelkedőbb személyére emlékezünk ezzel a bejegyzéssel.

  item_668667.jpg

Zseny József 1860. augusztus 12-én született Kiskunhalason. Jogot tanult, és hivatalnoki karriert futott be. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye aljegyzője lett. Fiatal korától aktív polgárként élt. Egyesületeket alapított, vezetőségükben részt vett. Ő alapította, vezette az Országos Nemzeti Szövetséget, az Országos Rákóczi Szövetséget, a Zrínyi Ilona-Kört. Részt vett számtalan hazafias szervezet, sportegylet, és dalárda szervezésében (Pusztaszeri Árpád Egyesület, Magyar Nemzeti Egyesület, Magyar Iskola Egyesület, II. Rákóczi Ferenc Társaság, Tisztviselő-telepi Kaszinó, Magyar Amerikai Társaság, Magyar Külügyi Társaság, Turáni Társaság, Amerikai Magyar Szövetség, Bridgeporti Betegsegélyező Egyesület, New York-i Magyar Dalárda, Pocahontasi Magyarok Egyesülete, Aradi MÁV Dalárda, Kecskeméti Városi Dalárda, Országos Magyar Dalosszövetség, Erdélyi Közművelődési Egyesület, Magyar Lengyel Egyesület, Házépítő-tisztviselők Egyesület, Tisztviselő-telepi Torna Egylet, Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamara, Clevelandi Batthyány Egyesület, New York-i Magyar Önképzőkör, Philadelphia-i Magyar Önképző Kör, Ceglédi Dalárda, Óbudai Dalegyletek). A régi magyar tánc-, öltözködés- és zenekultúra egyik kiemelkedő képviselője volt. A vármegyei bálok főszervezője volt. A kuruc romantika elkötelezett híve volt. Dalokat írt és saját csárdást alkotott.

 turen.jpg


1902 őszén hatalmas feladatot vállalt. A monarchiából kitántorgó magyarok után ment, és nemzeti lobogót vitt az Amerikába szakadt magyaroknak, hogy biztosítsa, az anyaország nem feledi őket. Ezt 500 szervezet és több tízezer „amerikás” magyar előtt adta át.
Számos jelentős ügyet támogatott, kezdeményezett. A városligeti Washington szobor illetve Bihari János cigányzenész margitszigeti emlékműve felállításában is fontos szerepet játszott. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozásából is kivette a részét.

zseny.jpg

 

A Halasi Csipke elindításának egyik ösztönzője volt. Priscos rhetor bizánci krónikás Attila király udvarában tett látogatására hivatkozva állította, hogy már a hunok szolgái, a kunok is csipkét varrtak. Bár elmélete nagy fantáziavilágra vall, a hipotézisének volt némi valóság alapja: „Másnap elmentem Atilla udvarába és ajándékokat vittem feleségének, akit Rékának hívtak. Az asszonyt puha szőnyegen fekve találtam. Szolgák vették körül, s vele szemben a földön is szolgáló leányok ültek, akik színes fonalakkal lepleket hímeztek, amelyeket barbár ruháik díszítésére készítettek.” (Priscos rhetor). Zseny kül- és belföldön is népszerűsítette csipkénket.

 csipke1939.jpg

1931 késő nyarán József körúti lakása előtt esett össze. A Rókus kórházban már nem tudtak rajta segíteni, agyvérzést kapott. A 71 éves jeles férfiút a Kerepesi temetőben az ország és a főváros nagyjai és hatalmas tömeg búcsúztatta. A kispesti tárogatósok Rákóczi kesergőjét, a cigányzenészek kedvenc nótáit játszották. Díszvonat hozta szülőhelyére, és másnap a belvárosi Zseny-házból a kiskunhalasi református régi temetőben vitték koporsóját. Városunk színe-java ott volt a temetésénél, ahol Szabó Zsigmond lelkész búcsúztatta.

A Pesti Napló így írt a búcsúztatásáról:

"Józsi bácsi, a fekete sujtásos ruhájú öreg magyar, közel félszáz hazafias egyesület elnöke, alapítója vagy dísztagja, a leglelkesebb hazafi és Iegbuzgóbb magyar, meghalt. Zseny József, Magyarország, az utódállamokhoz csatolt vidékek, Franciaország és Amerika magyarjainak Józsi bácsija most hetvenegy éves korában agyvérzést kapott, összeesett az uccán, tisztes fekete sujtásos magyar ruhája szürke lett a portól, merevedő testét beemelték a mentőautóba, és beszállították a Rókus-kórházba, ahol meghalt. Sok szép méltató beszéddel és 12 tárogató hangja mellett szerdán délután búcsúztatták a Kerepesi temető halottasháza mellett a szabad ég alatt, ahol ravatalát felállították. Az Operaház kórusa régi kálvinista zsoltárokat énekelt, dr. Viktor János teológiai tanár pedig szép búcsúztatóbeszédben festette meg ennek az érdekes magyarnak a képét, azét a Zseny Józsefét, aki református létére a pápához fordult, hogy II. Rákóczi Ferencet szentté nyilvánítsák, aki minden Kossuth-szobor leleplezésnek főszónoka volt, akinek foglalkozása, szórakozása és szenvedélye, hitvallása és világnézete a magyar hazafiság volt."

Hantja ma a református új temetőben található, kissé elhanyagolt családi sírkertben.

 

Végső István

istvan.vegso@gmail.com
vegso.halas.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://feketevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr7215080702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.