Egykor a város egyik legfontosabb kulturális-közéleti színtere volt. A helytörténetet ismerők és az idősebbek még mindig az egykori elnevezés szerint hívják, a fiatalabbak pedig nem is igen hallottak az Eötvös utca szép polgári házáról. Pedig anno hetente-havonta százak fordultak meg a falai között.
Kiskunhalason, a régi időkben az 1848-as eszmék mellett való kiállás természetes dolog volt. Így nem véletlen, hogy a Függetlenségi Párttal együtt egy hasonló eszméket valló egylet is megkezdte a működését. Az 1876-ban létrehozott Függetlenségi és ’48-as Kör a magyar szabadságjogok kivívását és az egyenlőséget tűzte zászlajára. Emellett alapszabálya szerint a halasi nép anyagi jólétének biztosítását és a szellemi élet fellendítését tartotta elsődleges feladatának.
1878. március 28-án vásárolták meg az Eötvös utca 20. alatti, ma is álló épületet. Gazdálkodó polgárok közösségi színtere lett ez a hely, amelyet ’48-as Körnek neveztek. Könyvtára és hírlapolvasója is volt. Színpadi előadásokat szerveztek az érdeklődőknek. A fiatalok pedig bálokon és táncos esteket ismerkedhettek. Az idejáró halasiak összetartó közösséget alkottak itt. Nagyon pezsgő és színes kulturális élet alakult ki ezen a helyen.
1911-től hetilapot indítottak, Halasi Független Hírlap néven. Az újság főszerkesztői között találjuk: Báthory Gábor gimnáziumi tanárt, dr. Thuróczy Dezső ügyvédet, későbbi polgármester, és dr. Babó Imre jogászt is. Hazafias érzelmektől vezérelve gyűjtéseket szerveztek egy Kossuth Lajost ábrázoló szoborra, amelyet a ’48-as Kör udvarán szerettek volna elhelyezni. Viszont az első világháborús infláció miatt a szoboralap tönkrement, és az emlékmű a mai napig nem valósult meg.
1919-ben a Tanácsköztársaság az egyesületet betiltotta, az épületet államosította. 1920 után a ’48-as Kör a kisgazda szerveződések gyűjtőhelye volt. 1935-től Halasi Független Körnek nevezték el. Miután a halasi kisgazdapárt – a sikertelen országos és helyi választások miatt - bomlásnak indult, a helyiség egyre ritkábban nyitott ki. Eddig tisztázatlan körülmények között, de már ekkoriban állami tulajdonba került.
Viszont 1945-től újra a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) tagjai és támogatói gyűltek össze itt. Ekkor a párt az ország messze legnépszerűbb szervezete volt. Két későbbi miniszterelnök is járt a házban. Nagy Ferenc és Dinnyés Lajos kisgazdavezetők is tiszteletüket tették itt. Mint a második világháború előtt úgy akkoriban is kulturális programok, táncmulatságok és politikai rendezvények helyszínévé vált. Ám 1947-ben, a párt „felszalámizása” következményeként a ’48-as Kör épülete közel egy évtizedig kikerült a kisgazdák kezéből.
1956 forradalmi őszén újra „visszakapta” a helyet az újjászerveződő FKgP. Néhány gyűlést itt tartottak meg az októberi-novemberi események idején.
A szocialista korban műhely, raktár is lett, tsz tulajdon is volt. A rendszerváltozás idején rövid időre, ismét a figyelem középpontjába került. Sokan szerették volna, hogy megint az FKgP székháza legyen. Manapság magánkézben van, bútorüzlet található benne.
Végső István
istvan.vegso@gmail.com
