Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Halasi Kaszinó 155

2018. szeptember 27. - vegso79

 

Egyik legrégebbi civil egyesületünk, a Halasi Úri Kaszinó, a hagyomány szerint 155 éve alakult. Ők maguk is az 1863-as évszámot használták hivatalos irataikon. Azonban idősebb Nagy Szeder István kutatásai szerint már az 1850-es években rendeztek összejöveteleket. Alakuló közgyűlésük 1862. december 28-án volt, de Fülöp Sándor az ötvenéves évfordulójukról a következő című kiadványt írta: A kiskunhalasi kaszinó vázlatos története 1863-1913.

599630_326471244094867_1620380134_n.jpg

 

A 45 fővel induló szervezet első elnöke Zseny József lett. A következő évben már 130 tagot számlált az elsősorban a helyi elitet és értelmiséget tömörítő egyesület. Egyébként a kaszinók Magyarországon az 1820-as évek végétől jöttek létre, hogy a tehetősebb férfiak számára kulturált kikapcsolódási közösségi színtér lehetőségét nyújtsák. Sportolási, szórakozási, olvasási és művelődési lehetőségeket biztosítottak ezek az intézmények minden településen.

20302.jpg

 

Kiskunhalason eleinte bérelt házakban, helyiségekben töltötték az „urak” a kaszinóidőt. Kézikönyvtárat alapítottak, helyi, hazai és külföldi újságokat járattak, de biliárdtermük és kártyaszobájuk is volt.

Háromévente kellett megújítaniuk az alapszabályukat, mert állandó székhelyük nem volt, így hivatalosan nem is jegyezték be őket. Ebben változást egy szerencsés helyzet hozott. A helyi Guriga Egylet hajlandóságot mutatott arra, hogy egy állandó tekepálya kiépítéséért cserébe egyesül az Úri Kaszinóval, és teljes vagyonát egy székház felépítésére adja. A szabadkai Vörös és társai cég által kivitelezett, ma is látható V alakú épület 1897-ben, az akkori Csengery és Kossuth utcák sarkán épült fel.

Az egyesület rohamosan fejlődött, és egyre színvonalasabb helyszínné vált. 1912-ben 185 tagja volt, míg könyvtárában 1800 kötet várta az olvasás szerelmeseit. Bálok, színházi előadások és jótékonysági estek kínáltak lehetőséget a kulturált szórakozásra. A 20. század első felében városunk, de talán a régió egyik legpatinásabb egyesülete volt a kaszinó. Itt döntötték el a kuruc szobor felállításának tervét. E helyen adtak fogadást a Nemzeti Hadsereg főparancsnokának, Horthy Miklósnak.

Azonban a második világháború kitörésétől szomorú események sora indult el a hazai egyesületek életében, és ezek az Úri Kaszinót sem hagyták érintetlenül. A törvényesített emberüldözések hatására törölniük kellett tagságukból – egyébként nem kevés számú – zsidó származású társaikat. Három „keresztény” kaszinótag javaslatára így módosították az alapszabály 3. §-át: „A kaszinó tagja lehet minden felnőtt becsületes jellemű, társadalmilag kifogástalan, művelt, nem zsidó férfi.” Ezért 1939-ben 24 tagjukat zárták ki, köztük több olyan családot, akik alapítói voltak a szervezetnek.

1945 után rájuk sem várt szebb sors, mint a hazai és helyi civil szervezetekre. Az Úri Kaszinó működését szabálysértésre hivatkozva 1946 februárjában egy belügyminiszteri rendelet szüntette meg. Ingatlanukat és ingóságaikat városi- és pártszervezetek között osztották szét.

 

Végső István

A bejegyzés trackback címe:

https://feketevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr2914266381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2018.09.27. 12:23:07

Ma az épületet mire használják?

vegso79 2018.09.28. 13:44:02

Közösségi Ház, Művelődési Ház. 1954-ben költöztették ide a közművelődés helyi székhelyeként, ideiglenesen.