Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Járt-e Dózsa György Halason?

2017. április 07. - vegso79

Idén igen sok jeles évfordulóról emlékezett meg ország-világ. Talán egy kissé háttérbe szorult a magyar történelem egykor kiemelt, mára kevésbé hangsúlyos eseménye. A középkori egyik legismertebb lázadása 1514-ben történt. Ekkor a keresztes hadjáratra toborzott sereget Dózsa György és társai a hazai nemesség és az egyház ellen fordították. Mára már nem egyértelmű, hogy a felkelés végcélja mi lehetett, sőt, a tüzes trón legendája is megdőlni látszik.

 

dozsa_gyorgy.png


Ebből az időből különleges régészeti talány is kapcsolható Halas régi határához. Egyes feltételezések szerint a Dózsa György-féle parasztfelkelés során egy 3292 darab pénzérméből álló „kincsanyagot” rejtettek el. Az 1464 és 1511 között vert - főként magyar –dénárokat a fehértói Balázs tanyánál találták meg.


Amikor az 1958-ban rábukkantak erre, azt feltételezték, hogy a felkelők ide rejtették el hatalmas vagyonukat, hogy az ne kerülhessen a nemesek kezébe. Sőt, a régészeti feltárásokból tudható, hogy a környéket a 16. század elején feldúlták, és mivel az is jól dokumentált, hogy a parasztsereg egy része hónapokig ebben a régióban állomásozott, így néhányan azt feltételezték, hogy Dózsa csapatai itt rejtették el kincseiket.


Nagy Antalnak, a parasztfelkelők kalocsai táborparancsnokának tevékenységről és a környék rombolásáról a korbeli iratok így vallanak: „mint az egisz Bodrog vármegyét, Bács megyét feldulá, ígeti, valahol nemes háza vala, sok vitézlő népet ölete, karóba vonata nagy sok nemes embereket…” S mivel a kunok kiváltságai éppen 1498 körül vesznek el törvényileg teljesen feltételezhető, hogy sok itteni lakos támogatta a lázadást.


Viszont konkrét bizonyítékaink nincsenek az itteni csapatmozgásokra. Sőt, a pénztörténeti szakirodalom alapján tudhatjuk, hogy 100 dénár 1 (korabeli) forinttal volt egyenértékű. Vagyis az itteni kincs értéke összesen 32-34 forintot érhetett.

dobzse02.png


Ezek szerint nem beszélhetünk valami hatalmas vagyonról. A korszakban 1 forintért két mázsa búzát, vagy 20 darab kisebb gyertyát lehetett kapni. A szarvasmarha ára 3 forint volt, de mondjuk a királyi udvar napi „konyhapénze” 100 forintot tett ki. Tehát a búsásnak gondolt lelet valószínűleg egy szerény jövedelmű család vagyonkája lehetett.



Végső István, történész

06308576077

istvan.vegso@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://feketevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr4612408173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.