Szemelvények Kiskunhalas históriájából

Halas helytörténete

Sírjaik nem domborulnak

2017. április 05. - vegso79

Halason számos temetőről, tömegsírról és halomról tud a régészet, a helytörténet valamint az anekdotatár. Nem is hinnénk, hogy milyen sok helyen vannak/voltak városunkban felszámolt vagy létező sírhelyek. Szarmaták, avarok, magyarok, kunok stb. temetkezési helyei, valamint csaták és mészárlások csúf nyomai is megvannak településünk „gyásztérképén”.

 

sereg.jpg

 

 

A teljesség igénye nélkül, csupán néhányat emelünk ki a jellemzők közül.

A halasi rejtélyek közé soroljuk a Mátyás király-féle Fekete sereg felszámolásának helybeli történetét. 1492 szeptemberében Kinizsi Pál állítólag itt verte szét a rabló-fosztogató zsoldos csapatot. Az áldozatokat Halason temették el. Vélt helye: a Feketehalom, a Bajza és Szabó Ervin utcák körül lehetett. A híres történetíró, Bonfini helymeghatározása szerint: „bizonyos Halásznak nevezett falu alatt” zajlott le a csata. Sokáig Szeged és Kalocsa közti területre tették az ütközetet. Egyéb más források is azt támasztották alá egy ideig, hogy városunk határában volt a nevezetes esemény, de a kutatások mai állása szerint egy másik „Halászfalu” mellett történt az esemény.

A legismertebb tömegsír a Kuruchalom volt. „Tegnapi napon ottan szerencsétlenül járánk, jóllehet mi is eléggé emberkedtünk” –írta Deák Ferenc kuruc ezreskapitány a magyar katonai egység számára gyászos ütközet után. A Halas határában, 1703. október 5-én lezajlott csata után a harcmezőn 234 kuruc holtteste maradt. Egy hatalmas közös sírba földelték el őket, ami a mai felüljáró környékén lehetett. Aztán a feledés homályába merült a halom emlékezete. Az 1904-ben avatott Búsuló kuruc szobra előtti területre kellett volna áttelepíteni a tetemeket, de senki nem volt benne biztos, hogy hol is található a tömegsír. 1908-ban - gyakorlatilag véletlenül - egy építkezésnek köszönhetően kerültek újra napvilágra a csontok. Sajnos, a marakodás, majd a világháború, a pénztelenség és a közöny hosszú időre ládákba zárva hagyta a hősi halottak földi maradványait. 1926-ban - az éj leple alatt - temették el a kuruc szobor előtti területen őket.

kuruc_labanc_csatajelenet2.jpg

 

Érdekesek jelenlegi temetőink rövid történetei is. Jól ábrázolják a korabeli emberek viszonyát egymáshoz és a holtak nyughelyéhez. Az első református temető a 17. században keletkezett. A mai református templom környékén lehetett. Valószínűleg nagy fallal vették körül, amit sokan a várost védő építménynek is hittek. Az ún. ótemetőt 1709-ben a mai Szilády Áron Református Gimnázium területén alakították ki, de mivel ez a járványok miatt gyorsan megtelt, 1778-ban felszámolták és parkot létesítettek itt. A régi református temetőt ezért kellett megnyitni, amelynek a területe anno a mai Bercsényi, Kárpát, Kossuth és a Szénás utcák határolt részen volt. Mára ez az egyharmadára csökkent. Az egykori temetőn fekszik a Kuruc Vitézek tere (1972), a Víztorony (1963), a Hősök Ligete (1930k), a Kossuth utcai „villasor” (1947), a vasútállomás (1882) és még sorolhatnánk.

A katolikusok temetőjét 1769-ben a mai Lomb utcai óvoda környékén mérték ki. Itt volt a Kálvária is. Később egy nagyobb területet adtak az ettől keletre fekvő telken a temetkezésekre. A közelében Bika akolt jelölt ki a város.

Kevesen tudják, hogy ettől nem messze, az izraeliták sírkertet kaptak a 18-19. század fordulóján. S talán még ennél is csekélyebb azok száma, akik hallottak róla, hogy az Öregszőlőkben található a baptista temető (1935k).

Még a nyilas rémuralmat megelőzően - de az arra az időszakra jellemző brutalitással - tömeggyilkosság is történt Kiskunhalason. Bácskai SS katonák és segítőik 1944. október 11-én 196 munkaszolgálatost mészároltak le a vasútállomáson és a város környékén. A rettenetes vérfürdő okait ma is csak találgatjuk. A helyi lakosok közül néhányan igyekeztek segíteni a menekülőkön, de voltak, akik ellenkezőleg tettek. A tömegsírt az elfogott muszosokkal ásatták meg, majd őket is belelőtték a gödörbe. A hullákat a régi református temető észak-keleti sarkánál hantolták el. 1946 januárjában exhumálták őket, és Budapestre szállították a Kozmai utcai izraelita temetőbe.

Végső István, történész

06308576077

istvan.vegso@gmail.com

 

A bejegyzés trackback címe:

https://feketevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr4712364643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.